Amikor a világ legnehezebb kérdéseire próbál választ találni – például arra, hogyan lehet megelőzni az Alzheimer-kórt vagy elpusztítani a daganatos sejteket – Fiona Marshallnak a késői órákban támadnak a legjobb ötletei.
„Meglepő, milyen gyakran fordul elő, hogy egy napközben megoldhatatlannak tűnő probléma kulcsára akkor jövök rá, amikor hajnali négykor felébredek, és hirtelen beugrik, mivel próbálkozhatnánk következőként” – mondja Marshall, az MSD felfedezésért, preklinikai fejlesztésért és transzlációs orvoslásért felelős vezető alelnöke.
Ezek a késő éjszakai ötletelések kétségtelenül nagyban elősegítették azt a sok tudományos felfedezést, amelyet Marshall a karrierje során megvalósított. Marshall több mint 25 éven keresztül vezetett olyan kutatócsoportokat, amelyek számos területen – többek között a daganatos, az idegrendszeri, a gyulladásos és az anyagcsere-betegségek területén – jelentős mértékben hozzájárultak a gyógyszerkutatáshoz.
Kikövezve az utat további női vezetők számára
Noha Marshall és hozzá hasonló nőtársai sokat segítettek a nők tudományos téren való képviseletének növelésében, azért még van hova fejlődni. Az UNESCO Statisztikai Intézetének (UIS) adatai szerint a világ kutatóinak kevesebb mint 30%-a nő.
Marshall szerint ahhoz, hogy több nő lépjen természettudományi, technológiai, mérnöki és matematikai (angol rövidítésük alapján együttesen STEM) pályára, a lányok érdeklődését minél korábban fel kell kelteni a tudomány iránt, és több női példaképet kell eléjük állítani.
Marshall szerint a másik nagy kihívást a munka és a magánélet összeegyeztetése jelenti a nők számára.
„Sok mindenről lemaradtam a gyermekeim életének korai időszakában, az iskolai és iskolán kívüli elfoglaltságaikról, sportmérkőzésekről, és ezt bánom” – mondja.
Marshall korántsem vette könnyedén, hogy kimaradt ezekből az élményekből. Kisgyermekes anyaként néhány évig tanácsadóként és vendégprofesszorként az egyesült királyságbeli Cambridge-i Egyetemen dolgozott, hogy több időt tölthessen a családjával. Amint azonban a gyermekei nagyobbak lettek, ismét visszatért a teljes munkaidős beosztásba.
„Amikor a gyerekeim felcseperedtek, rengeteg időm maradt arra, hogy újra felpörögjek és munkába álljak. „Több időt tudtam a gyerekeimmel tölteni, és teljes értékű karrierem is lehetett úgy, hogy különböző időpontokban más-más ütemben dolgoztam.”
Kétségtelen, hogy ez a vegyes munkarend is hozzájárult Marshall karrierjének sikeréhez.
Az év elején a Royal Society, a legkiválóbb tudósokat, mérnököket és technológusokat tömörítő elismert brit szervezet is a tagjává választotta.
A neurodegeneratív betegségek kezelése
Marshall 2018 áprilisában csatlakozott vállalatunkhoz a főként az időskori betegségekkel foglalkozó új, londoni Discovery Research Center kutatóközpont vezetőjeként. Marshall szerint az olyan neurodegeneratív betegségek, mint az Alzheimer- és a Parkinson-kór, napjaink legjelentősebb egészségügyi kihívásai közé tartoznak.
„Létfontosságú, hogy megtaláljuk azokat a gyógyszereket, amelyekkel késleltethetjük vagy megelőzhetjük e betegségek kialakulását és súlyosbodását”.
Fiona Marshall
2019-ben Marshall került vállalatunk idegtudományi felfedezések részlegének élére, és ismét kiemelt figyelmet fordít a neurodegeneratív állapotok betegségmódosító terápiáinak megtalálására.
A neurodegeneratív betegségek egyik elsődleges oka feltehetően bizonyos fehérjék toxikus szintű felhalmozódása, amely az idegsejtek elhalásához vezet. Az idegsejtek fokozatos elhalása a tünetek – például a mozgás vagy a kognitív funkciók – súlyosbodásához vezet.
Marshall szerint az agyban található immunjellegű sejtek, az úgynevezett mikroglia sejtek alapesetben az agyat vizsgálják a károsodás jeleit keresve, és ha megtalálják, felszámolják azokat.
„Ha ezek a sejtek nem működnek hatékonyan, akkor nagyobb valószínűséggel halmozódnak fel a mérgező fehérjék. Ezért olyan különböző útvonalakat vizsgálunk, amelyek segítségével a mikroglia sejtek aktiválhatók és hatékonyabbá tehetők.”
A tudomány átfordítása hatékony gyógyszerek kifejlesztésére
2021 elején Marshallt a felfedező tudományok és transzlációs orvoslás részlegének vezető alelnökévé nevezték ki. Ebben a fontos pozícióban Fiona felügyeli vállalatunk gyógyszer- és vakcinajelöltjeinek felfedezését, korai leírását, jellemzését és első humán vizsgálatait.
Marshall tapasztalata különösen kapacitásaink fejlesztése és az új technológiákba történő beruházások során lesz majd hasznos.
Marshall szerint az olyan technológiák, mint a CRISPR génszerkesztés, a humángenetikai fejlesztések, valamint az emberi sejtek és szövetek tenyésztésének új módszerei révén jobban megérthetjük majd a betegségek okait.
„Ezeket az ismereteket aztán világelső kémiai és biológiai szakértelmünkkel ötvözve a betegek javát szolgáló gyógyszerekké alakíthatjuk” – mondja.
Ahogy Marshall továbbra is a tudomány legnehezebb rejtélyeinek megoldásán dolgozik, egyértelmű, hogy hozzájárulása nemcsak új orvostudományi vívmányokhoz vezet, hanem más, tudományos munkát végző nők számára is inspirációként szolgálhat.
„Nehezebben tudok elképzelni hálásabb munkát, mint mások egészségének és közérzetének javításán fáradozni” – fogalmaz Marshall.
