MKVT, vagyis a Magyarországi Klinikai Vizsgálatszervezők Társasága a klinikai vizsgálattal foglalkozó szakemberek által működtetett civil szervezet, amelynek céljairól, működéséről, tagságáról és a vizsgálók számára nyújtott előnyeiről kérdeztük a szervezet elnökét, dr. Törőcsik Kálmánt – interjú.

  • Tudnál mesélni arról, hogy tulajdonképpen mi is az MKVT?
  • A Magyarországi Klinikai Vizsgálatszervezők Társasága (MKVT) egy olyan szakmai szervezet, aminek tagjai mind klinikai vizsgálathoz kapcsolódó magánszemélyek, vagyis a szervezetnek nincs közvetlen kapcsolata se cégekkel, se hatósággal, se állami szervezetekkel. Számunkra nem az a releváns, hogy tagjaink mely szervezetben dolgoznak, hiszen nálunk a társaságban a szakmai tudás és a tapasztalat a mérvadó. Ezeket a tapasztalatokat próbáljuk összegyúrni és ezt felhasználva képviselni a klinikai vizsgálatokban dolgozók érdekeit Magyarországon.
  • Tehát ez egy szakmai érdekvédő szervezet? Lehet rátok így hivatkozni?
  • Mindenképpen! Fontos látni, hogy a tagok között vannak természetesen szponzorok vagy CRO-k (Contract Research Organization) alkalmazottai, illetve vizsgálóhelyi kollégák, de csatlakozhat hozzánk bárki más is, aki tudásával a klinikai vizsgálatokhoz kapcsolódik, akár a vizsgálati logisztikán, vagy más területeken keresztül. A klinikai vizsgálatokat kiszolgálók köre folyamatosan változik. 20 éve, amikor a társaság megalakult, akkor még nem beszélhettünk például otthon ápolásról, most pedig már ez is egy fontos része a klinikai vizsgálatoknak.
  • És hogyan lehet hozzátok csatlakozni?
  • Magánszemélyként, a társaság weboldalán (www.mkvt.hu) keresztül lehet hozzánk jelentkezni és mindig szükséges 2 fő, már tagsággal rendelkező ajánló személy megnevezése. Amennyiben a jelentkezés az elnökség által elfogadásra kerül, akkor az éves tagdíj befizetése után -ami jelenleg tízezer forint-, véglegessé válik a csatlakozás.
  • Az MKVT-ben milyen céljaitok vannak?
  • Elsődleges célunk a magyarországi klinikai vizsgálatok versenyképességének megtartása, illetve fejlesztése. Ennek a fő célnak rendelődik alá minden általunk végzett tevékenység és ellátott feladat. Egyrészt ellátjuk a hazai hatósági érdekképviseletet: lehetőségeink szerint részt veszünk a jogszabályok előkészítésben, illetve hatálybalépés után azok megértésében, és gyakorlati implementációjában segítjük a tagságot. Tájékoztatást, szükség esetén képzést nyújtunk számukra a megváltozott követelményekkel kapcsolatban. Ezen felül ellátunk általános oktatási feladatokat a klinikai vizsgálatok terén. Ennek kapcsán szervezünk évente egy GCP (Good Clinical Practice) tanfolyamot, illetve egy konferenciát. A tanfolyam klasszikus tanulási lehetőséget biztosít azoknak, akik újonnan ismerkednek a klinikai vizsgálatokkal vagy meglévő ismereteiket szeretnék felfrissíteni. A konferencián pedig mindig az aktuális kérdésekkel foglalkozunk, aktuális problémákra keressük a megoldást.
  • Mi alapvetően a cikkeinket a vizsgálóknak, a vizsgálóhelyeknek készítjük, ezért utolsó kérdésként érdekelne, hogy miért érheti meg egy vizsgálónak vagy vizsgálóhelyi személyzetnek csatlakozni az MKVT-hez?
  • A vizsgálóhelyi és a koordinációs munkacsoportokon keresztül a legújabb információkhoz férhetnek hozzá, és véleményükkel formálhatják a hazai klinikai vizsgálati környezet alakulását. Továbbá bármilyen kérdésük van, azok megválaszolására az egyéb munkacsoportjaink bevonásával is választ tudunk keresni. Ez azt jelenti, hogy akár a minőségügyi munkacsoport, akár a jogi munkacsoport vagy az engedélyezéssel foglalkozó munkacsoport is foglalkozik olyan kérdésekkel, ami a vizsgálóhelyeket érinti. Amennyiben bármilyen elakadásuk van egy vizsgálat kivitelezése kapcsán, vagy egy szponzortól olyan kérdést kaptak, amit vagy nem értenek, vagy nem feltétlenül értenek vele egyet, akkor az MKVT az a fórum, ahol üzleti információk bizalmas jellegét megtartva független véleményt lehet kérni az adott helyzettel kapcsolatban.
  • Akkor a vizsgálók érdekeiket is tudjátok képviselni?
  • Így van, mi nem az egyik vagy másik felet képviseljük, hanem a teljes vizsgálati ökoszisztémát. A társaság fő célja az, hogy minél több klinikai vizsgálat legyen elérhető hazánkban, és ezt megvalósítani a vizsgálóhelyek bevonása nélkül nem lehetséges. Nekünk ezért nagyon fontos, hogy az ő hangjukat is halljuk, hogy közösen tudjuk kialakítani azokat az elképzeléseket, amiket aztán továbbítunk a szakma, a jogalkotó vagy a nemzetközi érdekképviseletek felé. Fontos, hogy be tudjuk építeni üzeneteinkbe a vizsgálóhelyek véleményét is.

Az interjút Bende Kata (MSD, GCTO, CRA) készítette dr. Törőcsik Kálmánnal (MKVT, elnök).

A cikk megjelenését az MSD Pharma Hungary Kft. tette lehetővé.

MSD Pharma Hungary Kft., 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 10/B;
Telefon: 06-1-888-5300
email: hungary_msd@merck.com

Lezárás dátuma: 2024. december 06.

HU-NON-01414

Bende Kata, MSD Pharma Hungary Kft.

Korábbi cikkeinkben a betegbeválasztás nehézségeit taglaltuk, de ha ezt az akadályt sikeresen leküzdöttük akkor sem „dőlhetünk hátra” és lehetünk biztosak benne, hogy az a beteg, aki aláírta a betegbeleegyező nyilatkozatot vajon tényleg megjelenik-e a tervezett viziten és valóban részt fog-e venni a vizsgálatban.

Először is vizsgáljuk meg, hogy miért is kulcsfontosságú a résztvevők megtartása a klinikai vizsgálatok eredményeinek érvényessége és hitelessége szempontjából? Egyrészt ha a résztvevők száma jelentősen lecsökken, akkor a vizsgálati minta nem lesz reprezentatív a célpopulációra nézve, ami rontja az eredmények érvényességét. A résztvevők megfelelő számának megtartása a vizsgálat teljes időtartama alatt segít fenntartani a vizsgálat statisztikai erejét. A statisztikai erő azt mutatja, hogy a vizsgálati tervben felállított hipotézis mekorra valószínűséggel fogadható el, tehát pl. az alkalmazott terápia valóban hatásos-e. A magas megtartási arány biztosítja továbbá, hogy az összegyűjtött adatok teljesebbek legyenek, kevesebb hiányzó adatponttal, a hiányzó adatok ugyanis bizonytalanságot okozhatnak, és csökkenthetik a vizsgálat eredményeinek megbízhatóságát. Végezetül pedig ha a résztvevők jelentős része kimarad, az egyensúlyhiányhoz vezethet a kezelt és a kontrollcsoportok között, pedig az egyensúly fenntartása fontos, mivel az erősíti a vizsgálatból levonható oksági következtetéseket. Mindezen tényezők különösen fontosak az onkológiai vizsgálatokban, ahol annyira szűk betegcsoportokat vizsgál egy-egy célzott terápiás protokoll, hogy gyakran a szükséges statisztikai erőt feltétlen alátámasztó, minimális betegszámmal tudnak csak tervezni, ezért 1-2 beteg elvesztése is komolyan befolyásolhatja a statisztikai erőt. Ezen felül, az onkológiai study-k esetében igen gyakran másodlagos végpont a túlélés, vagy a progressziómentes túlélés ideje, ami hatékony kezelések esetében még hosszú-hosszú évekig folyamatos kapcsolatot vár el a study team és a beteg között, ezen adatok elérése érdekében különösen fontos a betegek megtartása, utánkövetése, még azt követően is, ha már véget ért az aktív kezelésük. Ám minden fáradozásunk ellenére a résztvevők lemorzsolódása elkerülhetetlen, amelynek hátterében számos ok állhat, például,

  • Nem motiváltak;
  • Nehézségbe ütköznek a protokollban előírt vizsgálati eljárások betartása kapcsán;
  • Túlzott megterhelést (anyagi/utazás/munkából való kiesés) jelent a viziteken való megjelenés
  • Egészségügyi komplikációk lépnek fel;
  • Munkahelyi vagy családi életben változások következnek be;
  • Rossz tapasztalat éri őket, beleértve a vizsgálói csapattal való negatív interakciót;
  • Nemkívánatos események, mellékhatások lépnek fel náluk.

A résztvevők kiszállhatnak úgy, hogy értesítik a vizsgálói csapatot, hogy ki akarnak szállni, vagy egyszerűen nem jelennek meg a viziten, nem reagálnak a vizsgálói csapat megkeresésére. Ez utóbbi ellen nem sokat lehet tenni, ha azonban lehetőséget kapunk arra, hogy beszéljünk a résztvevőkkel, akkor azonosíthatjuk a kilépésük okát, ami a jelenlegi és jövőbeli megtartási erőfeszítéseinket segítheti és talán még azt is elérhetjük, hogy tisztázzuk a félreértéseket, és a résztvevőket a vizsgálatban tudjuk tartani.

A továbbiakban egy 2016-ban1 és egy 2022-ben2 megjelent tanulmányban részletezett jó gyakorlatokat foglaljuk össze a betegmegtartás támogatása céljából:

Kommunikáció fenntartása

A toborzás során már beszéltünk a kommunikáció fontosságáról, de a kommunikáció a vizsgálat teljes időtartama alatt fontos. Ha lehetséges, ugyanaz a személy, aki az adott résztvevőt toborozta, tartsa fenn a kommunikációt a vizsgálat teljes időtartama alatt, mivel ez lehetővé teszi a bizalom és a kapcsolat kialakulását. A kommunikáció fenntartásának megfelelő módja lehet egy (online és/vagy nyomtatott) vizsgálati hírlevél kidolgozása, amely tájékoztatja a vizsgálatban résztvevőket a klinikai vizsgálattal kapcsolatos fontosabb hírekről és/vagy a témában elérhető szakirodalomról.  Az is fontos, hogy a résztvevők megfelelő emlékeztetőket kapjanak a tervezett vizitekről, vagy a vizsgálat mérföldköveiről. Érdemes minden egyes résztvevőt megkérdezni a vizsgálathoz való belépéskor, hogy milyen kommunikációs módszert (e-mail, szöveges üzenet, telefonhívás) részesít előnyben.

Aktív figyelem

A klinikai vizsgálatban résztvevők meghallgatása magába foglalja, hogy időt szánunk nemcsak a szükséges orvosi vizsgálatok elvégzésére, hanem ezen felül a páciens aggályainak a meghallgatására is. Fontos a résztvevők jóllétével kapcsolatos érdeklődés, és megfelelő mennyiségű idő biztosítása arra, hogy meghallgassuk a páciens válaszát, mert ez nagyban segíti az esetleges problémák felismerését és kezelését. Egy megjegyzésdoboz, vagy más névtelen visszajelzési lehetőség szintén jó módja lehet a problémák azonosításának és a megoldásukhoz szükséges legjobb megközelítés megtalálásának.

Alkalmazkodás és rugalmasság

Fontos fókuszban tartani, hogy a klinikai vizsgálatokban való részvétel önkéntes beleegyezésen alapul, a vizsgálat eredményes lefolytatása a páciens számára nem kiemelt prioritás, számára ez is egy kezelés, amely a gyógyulásában segíti, ezért fontos, hogy ha lehet ne várakoztassuk a pácienst, és tartsuk a megbeszélt időpontot, ne lépjük túl az időkeretet, tervezzünk ennek megfelelően.  Biztosítsunk italt, ételt, különösen, ha étkezési időpontok köré időzítjük a vizitet. Győződjünk meg róla, hogy a résztvevők tudják, hogy hogyan érhetik el a vizsgálói személyzetet, továbbá megkeresés esetén legyünk elérhetőek az adott felületen, és válaszoljunk időben. 

Pozitív hozzáállás fenntartása

Ahhoz, hogy a résztvevők pozitívan viszonyuljanak a vizsgálathoz, a személyzetnek is pozitívan kell hozzáállnia ahhoz. Amikor egy vizsgálati készítményt először probálnak ki egy site-on, komoly várakozás alakulhat ki annak hatékonyságával kapcsolatban, de a klinikai vizsgálat előrehaladtával ez a lelkesedés csökkenhet. A résztvevőknek és a vizsgálói személyzetnek adott pozitív visszajelzés és bátorítás viszont sokat segíthet a motiváció fenntartásában.

Ismerje a protokollt

Fontos, hogy a vizsgálat vezetője megfelelő mennyiségű időt biztosítson a vizsgálói csapat számára a vizsgálati protokoll megismerésére annak érdekében, hogy a vizsgálói csapat kompetensnek érezhesse magát a klinikai vizsgálatban és így felkészülten tudja fogadni a résztvevőktől érkező kérdéseket. Ha mindenki ugyanazon cél érdekében motiváltan és megfelelő felkészültséggel végzi a munkáját a site-on, az egységet teremt a vizsgálóhelyen belül, és ennek a pozitív hozadéka meg fog mutatkozni abban is, ahogyan a betegek a site-ra és magára a vizsgálatra tekintenek. A fenti helyes gyakorlatokat alkalmazva egy Indiában található non-profit szervezetnek, a Madras Diabetes Research Foundation (MDRF) csapatának vizsgálataiban 95-100%-os résztvevőmegtartási arányt sikerült elérnie (2), amely kiemelkedőan magasnak számít. Sikerük mögött egyrészt annak a rendkívül fontos tényezőnek a felismerése áll, hogy a jó kapcsolat kialakítása a kutatószemélyzet és a résztvevők között nélkülözhetetlen, ennek alapja a résztvevők problémáinak meghallgatása, valamint a vizsgálói csapat elérhetőségének a biztosítása. Nagy hangsúlyt fordítanak a résztvevők nyomon követésére, hogy kapcsolatban maradhassanak velük, még akkor is, ha azok más városokba vagy országokba költöztek. Stratégiájuk része továbbá nemcsak a résztvevőknek, hanem a családtagoknak az oktatása is, akik ezáltal képesek támogatni szeretteiket a vizsgálat során. Kifejezetten a családtagok számára készítenek anyagokat, és arra ösztönzik őket, hogy ők maguk is vegyenek részt a rokonaik számára szervezett eseményeken. Végül, de nem utolsó sorban kiemelendő, hogy lehetőséget biztosítanak a résztvevőknek, hogy kérdéseket tegyenek fel, és külön figyelmet szentelnek a vizsgálati készítménnyel és a lehetséges mellékhatásokkal kapcsolatos kérdéseknek.

  • Vizit időpont-emlékeztető telefonhívások, e-mailek, sms-ek;
  • Költségtérítés, utazási költségtérítés vagy étkezési utalvány biztosítása;
  • Résztvevőknek szóló hírlevelek és oktatási anyagok;
  • Önellenőrző eszközök, mint vércukorszintmérők és vérnyomásmérők biztosítása a résztvevők számára;
  • A vizitek kényelmesebbé tétele a várakozási idő minimalizálásával, amelynek része a kellemes váróterem kialakítása, valamint elegendő idő biztosítása a résztvevők aggodalmainak meghallgatására;
  • Résztvevőknek szervezett bemutatók és egyéb egyszerű programok, információ-átadás és közösségépítés céljából;
  • A klinikai vizsgálatban résztvevők megbecsülése, jó kapcsolat kialakítása a kutatószemélyzet és a vizsgálatba bevont résztvevők között;

A hosszú távú klinikai vizsgálatokban a magas megtartási arány elérésének kulcsa a résztvevők igényeire és aggodalmaira összpontosító résztvevő-központú megközelítés.


Források

  1. Kubicek, K. and Robles, M. (2016, November 11). Resource for Integrating Community Voices into a Research Study: Community Advisory Board Toolkit. Southern California Clinical and Translational Science Institute grant UL1TR001855. – Megtekintés dátuma: 2024.04.24
  2. Poongothai S, Anjana RM, Aarthy R, Unnikrishnan R, Narayan KMV, Ali MK, Karkuzhali K, Mohan V. Strategies for participant retention in long term clinical trials: A participant-centric approaches. Perspect Clin Res. 2023 Jan-Mar;14(1):3-9. doi: 10.4103/picr.picr_161_21. Epub 2022 Jul 23. PMID: 36909219; PMCID: PMC10003583. – Megtekintés dátuma: 2024.07.12

Lezárás dátuma: 2024. november 4.
HU-NON-01360

Azok számára, akik a klinikai kutatás területén szeretnének elhelyezkedni, elengedhetetlen a megfelelő képzettség. Az ICH-GCP irányelveinek ismerete mellett fontos tisztában lenni többek között egy klinikai vizsgálat menetével, a helyes dokumentumkezeléssel, valamint az alkalmazott rendszerek használatával. Nélkülözhetetlen az angol nyelvtudás, valamint a számítógép felhasználói szintű ismerete.

A magyarországi egyetemek közül a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán, valamint a Miskolci Egyetem Egészségtudományi Karán indulnak szakirányú továbbképzések az érdeklődők számára.

A Szegedi Tudományegyetem három képzést indít minden évben:

  • Klinikai vizsgálati koordinátor
  • Klinikai kutatási munkatárs
  • Klinikai kutatási menedzser

A Pécsi Tudományegyetem egy képzést:

  • Klinikai kutatási menedzser

A Miskolci Egyetem pedig egy képzést:

  • Klinikai kutatási munkatárs

Mindegyik szakirányú továbbképzés két féléves, levelező munkarendben és önköltséges formában indul1,2,3. A felvétel feltétele az orvos- vagy egészségtudományi területen, természettudományi alapképzési szakon szerzett oklevél, vagy az ezektől eltérő, legalább alapképzésben szerzett olyan oklevél, amit az intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad2,3,4. Fontos megjegyezni, hogy a klinikai kutatási menedzser szakra történő jelentkezés esetén feltétel még a legalább egy éves gyakorlati munka igazolása a humán klinikai vizsgálatok területén2,3.

Magyarországon akkreditált felnőttképző intézményként az Info-tréning Bt. indít klinikai kutatási monitor képzést. A tananyag elsajátításához a tantermi órák kiegészítéseként nagy mennyiségű online tartalom is rendelkezésre áll, valamint a képzés végén a hallgatóknak lehetőségük nyílik on-site gyakorlaton is részt venni5. A felvételhez bármely egyetemi diploma vagy egészségügyi irányultságú főiskolai diploma szükséges5. A tanfolyam az OFTEX és GYOFTEX rendszerben is elérhető és elvégzésével 50 továbbképzési pont szerezhető5.

A személyes jelenlétet igénylő képzések mellett számos online elérhető tananyag is segítheti a felkészülést klinikai kutatásban való elhelyezkedésre. A tapasztalt kollegák is találhatnak hasznos tartalmakat, melyek segítségével elmélyíthetik a már meglévő tudásukat vagy akár egy új területet is felfedezhetnek. Mindezt az online képzések által nyújtott rugalmas időbeosztással.

A hazai munkáltatók körében egyre népszerűbb a VIARES online platformja, ahol a jelentkezők 15 féle kurzus közül választhatnak képzettségi szintüknek megfelelően. A koordinátori, monitori és projekt menedzseri kurzusokon felül a GCP-ben történt változásokról és az onkológiai vizsgálatok monitorozásáról szóló tanfolyamokon is részt vehetünk6. Képzéseiket a CRO vállalatok világszerte elismerik6.

Kurzusok széles tárházát kínálja ezen felül az ACRP weboldala, ahol tananyagokon túl a tapasztalt koordinátor, monitor, projekt menedzser és vizsgálatvezető kollegáknak lehetősége van ACRP minősítést is szereznie7. A minősítés megszerzésének feltétele a 3000 óra igazolt munkatapasztalat megléte vagy az 1500 óra igazolt munkatapasztalat mellett egy ACRP által elismert klinikai kutatási képzés elvégzése7. Ezen feltételek teljesülése esetén férhetünk hozzá az akár online kitölthető tesztvizsgához, melynek sikeres teljesítése után kapjuk meg a munkakörünknek megfelelő minősítést7.

A sokak számára jól ismert Coursera, valamint az Udemy felületén is több 100 klinikai kutatáshoz kapcsolódó tananyag között válogathatunk. Az egészen kezdőknek szóló kurzusoktól a haladó tanfolyamokig; a helyes dokumentumkezelésről, a pénzügyi vonatkozásokról és akár a statisztikai analízisekről is találhatunk pár 10 perces vagy akár több 10 órás kurzusokat8,9.

Legyen a cél akár az új ismeretek megszerzése vagy a már meglévők felfrissítése, a fenti információk birtokában mindenki megtalálhatja az igényeihez leginkább illő képzést.

Megjegyzés: A fenti képzőhelyekkel nem vagyunk kapcsolatban, a tananyagok tartalmáért és a minősítésekért nem felelünk.


  1. https://www.felvi.hu/felveteli/szakiranyu_tovabbkepzesek/!IntezmenyiOldalak/szakiranyu.php?smeg_id=1068 [Viewed on 12Jul2024]
  2. https://www.pharm.u-szeged.hu/oktatas/kepzesek/szakiranyu-tovabbkepzesi [Viewed on 12Jul2024]
  3. https://gytk.pte.hu/hu/menupont/10846 [Viewed on 08Aug2024]
  4. http://ek.uni-miskolc.hu/?page_id=374 [Viewed on 12Jul2024]
  5. https://pharma-training.hu/monitor-cra-kepzes [Viewed on 12Jul2024]
  6. https://viares.com/ [Viewed on 12Jul2024]
  7. https://acrpnet.org/ [Viewed on 15Jul2024]
  8. https://www.coursera.org/ [Viewed on 15Jul2024]
  9. https://www.udemy.com/ [Viewed on 15Jul2024]

A cikket összeállította:

Kovács Virág

HU-NON-01263
Lezárás dátuma: 2024. 08.15.

Bevezető

Napjainkban, amikor a krónikus megbetegedések száma folyamatosan emelkedik és elöregedő társadalmunkban az emberek tovább élnek, mint valaha, új megoldásra van szükség a hatékonyabb betegellátás érdekében. Magyarországon évente 60 millió (KSH 2022, 58 957 814)1 eset jut 40 ezer orvosra (KSH 2022, 40 672)2.

Ahhoz, hogy a jelenlegi rendszer hatékonyabbá válhasson, az egészségügyi szolgáltatóknak emelniük kell az általuk nyújtott ellátás színvonalát, javítaniuk kell a betegek általános állapotát, miközben csökkentik költségeiket. Ezen célok eléréséhez pedig ki kell használniuk a gyógyszeripar legújabb fejlesztései által nyújtott új lehetőségéket.

Az egészségügyi rendszer hatalmas, eddig még kiaknázatlan adatkészlettel (elektronikus orvosi feljegyzések, laboratóriumi eredmények, vagy pl. az orvosi képalkotó vizsgálatok eredményei) rendelkezik, amelyet a mesterséges intelligencia és az integrált gépi tanulás által vezérelt munkafolyamatokon keresztül munkába kell állítani ahhoz, hogy az így nyert új ismeretek valódi potenciállal bírjanak a betegek állapotának javítása érdekében3.

A kihívás a kapcsolat nélküli, ún. ‘offline’ rendszerekben tárolt több milliárd adatpont gyakorlati ismeretekké alakításában rejlik, amelyek forradalmasíthatják az egészségügyi ellátást.

Betegségek korai felismerésének elősegítése

Az AI-alapú diagnosztika fejlett számítógépes algoritmusok és gépi tanulási technikák használatát jelenti az orvosi adatok elemzésére és a betegségek diagnosztizálására. Ez a technológia nagy adathalmazokat és összetett algoritmusokat használ fel olyan minták és összefüggések azonosítására, amelyeket a hagyományos diagnosztikai módszerek nem képesek észlelni4.

A folyamat első lépése az orvosi adatok AI-rendszerbe történő rögzítése, beleértve az elektronikus egészségügyi nyilvántartásokat, a laboratóriumi eredményeket, a képalkotó vizsgálatok képanyagát, a genetikai információkat, sőt, még az életmódbeli tényezőket is. Minél több adat kerül rögzítésre a rendszerben, annál pontosabb és eredményesebb lehet az AI által használt algoritmus. A rendszer képes a rendelkezésre álló adatok segítségével azonosítani azokat a mintákat vagy tendenciákat, amelyek egy adott betegségre vagy állapotra utalhatnak.

A mesterséges intelligencia orvosdiagnosztikai használatának egyik legfontosabb előnye, hogy a rendszer képes folyamatosan tanulni és idővel javítani a prognózis pontosságát. Ahogy tovább bővítjük az adatok halmazát, az algoritmus képes lesz finomítani az előrejelzéseit az új paraméterek alapján.

A gyógyszerkutatás előremozdítása

Hagyományosan a betegségek kezelésére szolgáló új gyógyszerek felfedezése és kifejlesztése hosszú és összetett feladat, de az AI alkalmazásának célja, hogy felgyorsítsa ezt a folyamatot.

A hatóanyag-célpontok azonosításának és validálásának hagyományos módszere hosszadalmas és gyakran sikertelen folyamat5. A mesterséges intelligencia a mélytanulási algoritmusokon keresztül hatalmas adatkészletek elemzésére képes, beleértve a genomikai, proteomikai és klinikai adatokat, ezáltal pontosabban és gyorsabban azonosíthatja a potenciális gyógyszercélpontokat. Léteznek olyan mesterséges intelligencia platformok, amelyek szerkezet alapú gyógyszertervezést használnak annak előrejelzésére, hogy a különböző gyógyszermolekulák hogyan léphetnek kölcsönhatásba a célponttal, ezáltal javítva a gyógyszerfejlesztés pontosságát.

A gyógyszerformulálás a gyógyszerfejlesztés kritikus lépése, amely magába foglalja az új gyógyszer megfelelő összetételének, kémiai szerkezetének és gyógyszerformájának kialakítását. A mesterséges intelligencia algoritmusai megjósolhatják a vegyületek oldhatóságát és stabilitását, elősegítve a hatékonyabb formulálást.

Hosszú távon arra számítunk, hogy a mesterséges intelligencia elkezdi integrálni a fejlettebb szimulációs technikákat- mint például a kvantumszámítástechnikát-, hogy pontosabb előrejelzést adhasson a célmolekulák molekuláris viselkedéséről. Ez az automatizált fejlődés tovább csökkentheti a gyógyszerformuláláshoz szükséges időt.

A klinikai vizsgálatok felgyorsítása

A mesterséges intelligencia forradalmasíthatja a klinikai vizsgálatokat. Elsősorban a betegek toborzásában és a vizsgálatok tervezésében várható szignifikáns fejlődés6. Az automatizált gépi folyamatok segítségével elemezhetővé válnak az anonimizált elektronikus egészségügyi nyilvántartások (EHR), így hatékonyabban azonosíthatóvá válhatnak a klinikai vizsgálatokhoz szükséges, azokhoz megfelelő jelöltek.

Ezen túlmenően az AI-algoritmusok optimalizálhatják a vizsgálati protokollokat, előre jelezve az adott terápiás területen a leghatékonyabb adagolási és kezelési tervet. Az elkövetkező években az AI szerepe az adaptív vizsgálattervezésben is egyre hangsúlyosabb lesz. Ezek a protokollok lehetővé teszik a vizsgálati terv módosítását a folyamat előrehaladtával a rendelkezésre álló időközi eredmények alapján.

A betegtoborzás optimalizálása és a vizsgálatok tervezésének ésszerűsítése évekkel lerövidítheti a gyógyszerfejlesztési folyamatot. A klinikai vizsgálatok összetettsége miatt a mesterséges intelligencia várhatóan nem lesz képes teljesen kiváltani a humán erőforrásokat és továbbra is szükség lesz bizonyos manuális felügyeletre, viszont a hatékony tervezés és vizsgálat irányítás elengedhetetlen eszközévé fog válni a közeljövőben.


 Felhasznált források

  1. KSH (2022): A dolgozó orvosok száma korcsoport és nem szerint https://www.ksh.hu/stadat_files/ege/hu/ege0006.html
    Megtekintve: 2024.05.21.
  2. KSH (2022): Járóbeteg-szakellátás https://www.ksh.hu/stadat_files/ege/hu/ege0012.html
    Megtekintve: 2024.05.21.
  3. Cindy Gordon: AI In HealthCare Is Making Our World Healthier (Oct 31, 2022) https://www.forbes.com/sites/cindygordon/2022/10/31/ai-in-healthcare-is-making-our-world-healthier/?sh=41464a4a13ea
    Megtekintve: 2024.05.21.
  4. Emerging India Analytics: AI-Powered Diagnostics: The Future of Early Disease Detection and Prevention (Sep 27, 2023) https://www.linkedin.com/pulse/ai-powered-diagnostics-future-early
    Megtekintve: 2024.05.21.
  5. Guadalupe Hayes-Mota: AI is Rapidly Transforming Drug Discovery (Feb 29, 2024) https://www.forbes.com/sites/forbesbusinesscouncil/2024/02/29/ai-is-rapidly-transforming-drug-discovery/?sh=66461a6b84b1
    Megtekintve: 2024.05.21.
  6. Chris Anagnostopoulos, Chris Anagnostopoulos, Alex Devereson, Thomas Devenyns, Heikki Tarkkila: How Artificial Intelligence Can Power Clinical Development (Nov 22, 2023) https://www.mckinsey.com/industries/life-sciences/our-insights/how-artificial-intelligence-can-power-clinical-development
    Megtekintve: 2024.05.21.

 

A cikket összeállította:

Dózsa Ákos

HU-NON-01227
Lezárás dátuma: 2024. június 19.