Mi befolyásolja a betegek megtartásának képességét a klinikai vizsgálatokban?

Bende Kata, MSD Pharma Hungary Kft.

Korábbi cikkeinkben a betegbeválasztás nehézségeit taglaltuk, de ha ezt az akadályt sikeresen leküzdöttük akkor sem „dőlhetünk hátra” és lehetünk biztosak benne, hogy az a beteg, aki aláírta a betegbeleegyező nyilatkozatot vajon tényleg megjelenik-e a tervezett viziten és valóban részt fog-e venni a vizsgálatban.

Először is vizsgáljuk meg, hogy miért is kulcsfontosságú a résztvevők megtartása a klinikai vizsgálatok eredményeinek érvényessége és hitelessége szempontjából? Egyrészt ha a résztvevők száma jelentősen lecsökken, akkor a vizsgálati minta nem lesz reprezentatív a célpopulációra nézve, ami rontja az eredmények érvényességét. A résztvevők megfelelő számának megtartása a vizsgálat teljes időtartama alatt segít fenntartani a vizsgálat statisztikai erejét. A statisztikai erő azt mutatja, hogy a vizsgálati tervben felállított hipotézis mekorra valószínűséggel fogadható el, tehát pl. az alkalmazott terápia valóban hatásos-e. A magas megtartási arány biztosítja továbbá, hogy az összegyűjtött adatok teljesebbek legyenek, kevesebb hiányzó adatponttal, a hiányzó adatok ugyanis bizonytalanságot okozhatnak, és csökkenthetik a vizsgálat eredményeinek megbízhatóságát. Végezetül pedig ha a résztvevők jelentős része kimarad, az egyensúlyhiányhoz vezethet a kezelt és a kontrollcsoportok között, pedig az egyensúly fenntartása fontos, mivel az erősíti a vizsgálatból levonható oksági következtetéseket. Mindezen tényezők különösen fontosak az onkológiai vizsgálatokban, ahol annyira szűk betegcsoportokat vizsgál egy-egy célzott terápiás protokoll, hogy gyakran a szükséges statisztikai erőt feltétlen alátámasztó, minimális betegszámmal tudnak csak tervezni, ezért 1-2 beteg elvesztése is komolyan befolyásolhatja a statisztikai erőt. Ezen felül, az onkológiai study-k esetében igen gyakran másodlagos végpont a túlélés, vagy a progressziómentes túlélés ideje, ami hatékony kezelések esetében még hosszú-hosszú évekig folyamatos kapcsolatot vár el a study team és a beteg között, ezen adatok elérése érdekében különösen fontos a betegek megtartása, utánkövetése, még azt követően is, ha már véget ért az aktív kezelésük. Ám minden fáradozásunk ellenére a résztvevők lemorzsolódása elkerülhetetlen, amelynek hátterében számos ok állhat, például,

  • Nem motiváltak;
  • Nehézségbe ütköznek a protokollban előírt vizsgálati eljárások betartása kapcsán;
  • Túlzott megterhelést (anyagi/utazás/munkából való kiesés) jelent a viziteken való megjelenés
  • Egészségügyi komplikációk lépnek fel;
  • Munkahelyi vagy családi életben változások következnek be;
  • Rossz tapasztalat éri őket, beleértve a vizsgálói csapattal való negatív interakciót;
  • Nemkívánatos események, mellékhatások lépnek fel náluk.

A résztvevők kiszállhatnak úgy, hogy értesítik a vizsgálói csapatot, hogy ki akarnak szállni, vagy egyszerűen nem jelennek meg a viziten, nem reagálnak a vizsgálói csapat megkeresésére. Ez utóbbi ellen nem sokat lehet tenni, ha azonban lehetőséget kapunk arra, hogy beszéljünk a résztvevőkkel, akkor azonosíthatjuk a kilépésük okát, ami a jelenlegi és jövőbeli megtartási erőfeszítéseinket segítheti és talán még azt is elérhetjük, hogy tisztázzuk a félreértéseket, és a résztvevőket a vizsgálatban tudjuk tartani.

A továbbiakban egy 2016-ban1 és egy 2022-ben2 megjelent tanulmányban részletezett jó gyakorlatokat foglaljuk össze a betegmegtartás támogatása céljából:

Kommunikáció fenntartása

A toborzás során már beszéltünk a kommunikáció fontosságáról, de a kommunikáció a vizsgálat teljes időtartama alatt fontos. Ha lehetséges, ugyanaz a személy, aki az adott résztvevőt toborozta, tartsa fenn a kommunikációt a vizsgálat teljes időtartama alatt, mivel ez lehetővé teszi a bizalom és a kapcsolat kialakulását. A kommunikáció fenntartásának megfelelő módja lehet egy (online és/vagy nyomtatott) vizsgálati hírlevél kidolgozása, amely tájékoztatja a vizsgálatban résztvevőket a klinikai vizsgálattal kapcsolatos fontosabb hírekről és/vagy a témában elérhető szakirodalomról.  Az is fontos, hogy a résztvevők megfelelő emlékeztetőket kapjanak a tervezett vizitekről, vagy a vizsgálat mérföldköveiről. Érdemes minden egyes résztvevőt megkérdezni a vizsgálathoz való belépéskor, hogy milyen kommunikációs módszert (e-mail, szöveges üzenet, telefonhívás) részesít előnyben.

Aktív figyelem

A klinikai vizsgálatban résztvevők meghallgatása magába foglalja, hogy időt szánunk nemcsak a szükséges orvosi vizsgálatok elvégzésére, hanem ezen felül a páciens aggályainak a meghallgatására is. Fontos a résztvevők jóllétével kapcsolatos érdeklődés, és megfelelő mennyiségű idő biztosítása arra, hogy meghallgassuk a páciens válaszát, mert ez nagyban segíti az esetleges problémák felismerését és kezelését. Egy megjegyzésdoboz, vagy más névtelen visszajelzési lehetőség szintén jó módja lehet a problémák azonosításának és a megoldásukhoz szükséges legjobb megközelítés megtalálásának.

Alkalmazkodás és rugalmasság

Fontos fókuszban tartani, hogy a klinikai vizsgálatokban való részvétel önkéntes beleegyezésen alapul, a vizsgálat eredményes lefolytatása a páciens számára nem kiemelt prioritás, számára ez is egy kezelés, amely a gyógyulásában segíti, ezért fontos, hogy ha lehet ne várakoztassuk a pácienst, és tartsuk a megbeszélt időpontot, ne lépjük túl az időkeretet, tervezzünk ennek megfelelően.  Biztosítsunk italt, ételt, különösen, ha étkezési időpontok köré időzítjük a vizitet. Győződjünk meg róla, hogy a résztvevők tudják, hogy hogyan érhetik el a vizsgálói személyzetet, továbbá megkeresés esetén legyünk elérhetőek az adott felületen, és válaszoljunk időben. 

Pozitív hozzáállás fenntartása

Ahhoz, hogy a résztvevők pozitívan viszonyuljanak a vizsgálathoz, a személyzetnek is pozitívan kell hozzáállnia ahhoz. Amikor egy vizsgálati készítményt először probálnak ki egy site-on, komoly várakozás alakulhat ki annak hatékonyságával kapcsolatban, de a klinikai vizsgálat előrehaladtával ez a lelkesedés csökkenhet. A résztvevőknek és a vizsgálói személyzetnek adott pozitív visszajelzés és bátorítás viszont sokat segíthet a motiváció fenntartásában.

Ismerje a protokollt

Fontos, hogy a vizsgálat vezetője megfelelő mennyiségű időt biztosítson a vizsgálói csapat számára a vizsgálati protokoll megismerésére annak érdekében, hogy a vizsgálói csapat kompetensnek érezhesse magát a klinikai vizsgálatban és így felkészülten tudja fogadni a résztvevőktől érkező kérdéseket. Ha mindenki ugyanazon cél érdekében motiváltan és megfelelő felkészültséggel végzi a munkáját a site-on, az egységet teremt a vizsgálóhelyen belül, és ennek a pozitív hozadéka meg fog mutatkozni abban is, ahogyan a betegek a site-ra és magára a vizsgálatra tekintenek. A fenti helyes gyakorlatokat alkalmazva egy Indiában található non-profit szervezetnek, a Madras Diabetes Research Foundation (MDRF) csapatának vizsgálataiban 95-100%-os résztvevőmegtartási arányt sikerült elérnie (2), amely kiemelkedőan magasnak számít. Sikerük mögött egyrészt annak a rendkívül fontos tényezőnek a felismerése áll, hogy a jó kapcsolat kialakítása a kutatószemélyzet és a résztvevők között nélkülözhetetlen, ennek alapja a résztvevők problémáinak meghallgatása, valamint a vizsgálói csapat elérhetőségének a biztosítása. Nagy hangsúlyt fordítanak a résztvevők nyomon követésére, hogy kapcsolatban maradhassanak velük, még akkor is, ha azok más városokba vagy országokba költöztek. Stratégiájuk része továbbá nemcsak a résztvevőknek, hanem a családtagoknak az oktatása is, akik ezáltal képesek támogatni szeretteiket a vizsgálat során. Kifejezetten a családtagok számára készítenek anyagokat, és arra ösztönzik őket, hogy ők maguk is vegyenek részt a rokonaik számára szervezett eseményeken. Végül, de nem utolsó sorban kiemelendő, hogy lehetőséget biztosítanak a résztvevőknek, hogy kérdéseket tegyenek fel, és külön figyelmet szentelnek a vizsgálati készítménnyel és a lehetséges mellékhatásokkal kapcsolatos kérdéseknek.

  • Vizit időpont-emlékeztető telefonhívások, e-mailek, sms-ek;
  • Költségtérítés, utazási költségtérítés vagy étkezési utalvány biztosítása;
  • Résztvevőknek szóló hírlevelek és oktatási anyagok;
  • Önellenőrző eszközök, mint vércukorszintmérők és vérnyomásmérők biztosítása a résztvevők számára;
  • A vizitek kényelmesebbé tétele a várakozási idő minimalizálásával, amelynek része a kellemes váróterem kialakítása, valamint elegendő idő biztosítása a résztvevők aggodalmainak meghallgatására;
  • Résztvevőknek szervezett bemutatók és egyéb egyszerű programok, információ-átadás és közösségépítés céljából;
  • A klinikai vizsgálatban résztvevők megbecsülése, jó kapcsolat kialakítása a kutatószemélyzet és a vizsgálatba bevont résztvevők között;

A hosszú távú klinikai vizsgálatokban a magas megtartási arány elérésének kulcsa a résztvevők igényeire és aggodalmaira összpontosító résztvevő-központú megközelítés.

Források

  1. Kubicek, K. and Robles, M. (2016, November 11). Resource for Integrating Community Voices into a Research Study: Community Advisory Board Toolkit. Southern California Clinical and Translational Science Institute grant UL1TR001855. – Megtekintés dátuma: 2024.04.24
  2. Poongothai S, Anjana RM, Aarthy R, Unnikrishnan R, Narayan KMV, Ali MK, Karkuzhali K, Mohan V. Strategies for participant retention in long term clinical trials: A participant-centric approaches. Perspect Clin Res. 2023 Jan-Mar;14(1):3-9. doi: 10.4103/picr.picr_161_21. Epub 2022 Jul 23. PMID: 36909219; PMCID: PMC10003583. – Megtekintés dátuma: 2024.07.12

Lezárás dátuma: 2024. november 4.
HU-NON-01360