Miért halnak meg tüdőrákos betegek onkológiai kezelés nélkül Magyarországon – és mit tehetnénk ellene?

Save Print

2023. 04. 04 13:47 +01:00

Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2019-ben 8447 ember halt meg tüdőrákban[1], a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatbázisában ugyanez a szám azonban 1203-mal (14%-kal) kisebb volt.[2] Az MSD, a világ egyik vezető innovatív gyógyszercégének magyarországi leányvállalata a közelgő Nemzeti Rákellenes Nap alkalmából bemutatta a „HULC – Hungarian Undiagnosed Lung Cancer”, azaz „A nem diagnosztizált tüdőrák Magyarországon” című adatkutatás eredményeit, mely a téma elismert szakértőinek közreműködésével valósult meg, az eltérés hátterének megismerése céljából. A tanulmány részletesen elemzi ezen 1203, tüdőrákban elhuny beteg adatait, akiknél a leromlott általános állapotuk miatt a komplex kivizsgálás már nem valósulhatott meg, így nem részesülhettek onkológiai kezelésben. Az adatok pontos elemzése segíthet abban, hogy a betegek minél korábbi stádiumban juthassanak el a pontos diagnózisig, és a megfelelő kezelés biztosításával megkaphassák a túlélés esélyét.

Az onkológiai kezelés elkezdéséhez szükséges a pontos diagnózis felállítása. Ez egy komplex, hetekig tartó kivizsgálást igénylő folyamat, melyet hazánkban világszínvonalon végeznek, de rossz általános állapotú betegeken nem kivitelezhető. A HULC-kutatás célja az volt, hogy minél pontosabban meghatározzák, hány olyan hazai beteg van, aki már csak a boncolás során kaphatta meg a tüdőrák pontos diagnózisát, és életük során mik a markáns különbségek köztük és az időben felfedezett tüdőrákos betegek között. Az MSD munkatársai mellett a tanulmány szerzői közt megtalálhatók a tüdőrákot kezelő hazai orvosi centrumok vezetői, az akadémiai szféra epidemiológiai és egészségügyi szakértői, a hazai egészségbiztosító és a KSH munkatársai, valamint más szakemberek is. A kutatás jelentőségét mutatja, hogy a magasan jegyzett, nemzetközi Frontiers of Oncology című szakmai lapban jelent meg.2

Polányi Zoltán, MSD
Polányi Zoltán, MSD

Polányi Zoltán, az MSD kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója elmondta: „Az 1203 betegnél is felmerült a tüdőrák gyanúja, viszont állapotuk nem engedte meg a nagyobb megterheléssel járó beavatkozásokat, amivel a tüdőrák szövettani típusa igazolható lett volna. Enélkül az onkológiai kezelést nem lehetett elindítani. Az ő esetükben a tüdőrák a boncolás során igazolódott.2

Miért fontos, hogy foglalkozzunk ezekkel a betegekkel? Évi ezerkétszáz ember halála önmagában is jelentős probléma, de ha a nem diagnosztizált tüdőrákra külön betegségként tekintenénk, rögtön a tíz legnagyobb halálozással járó daganatos megbetegedés közé sorolhatnánk. Az így elvesztett betegek majdnem ugyanannyian vannak, mint a prosztatarákban elhunytak.”1

A tüdőrák halálokkal regisztrált betegek 14%-a ugyan bekerült az ellátórendszerbe (hiszen kórházban hunytak el), de már olyan későn, hogy nem volt mód a komplex kivizsgálásra, a tüdőrák típusának precíz megállapítására. Az adatok pontos elemzéséből kiderült, hogy a nem, vagy igen későn, a haláluk után diagnosztizált betegek valamivel idősebbek (átlagosan 71 évesek), többnyire egyedülállók és alacsonyabb iskolai végzettségűek voltak, mint azok, akik a pontos diagnózis birtokában érdemi kezelésben részesülhettek. A HULC-vizsgálat azt is megmutatta, hogy ezen betegek a haláluk előtti két évben évente 11-12 alkalommal megjelentek az alapellátásban.2 Noha különböző vizsgálatokat végeztek rajtuk, nagy valószínűséggel a tüdőrákra utaló korai jelek felismerés nélkül maradtak, vagy eleve későn mutatkoztak. A szakemberek dolgát megnehezíti, hogy a tüdőrák tünetei többnyire már olyan későn jelentkeznek, amikor a daganat előrehaladott stádiumban van.

dr. Kiss Zoltán, MSD
dr. Kiss Zoltán, MSD

Dr. Kiss Zoltán (MSD) a kutatást végző munkacsoport vezetője, a Pécsi Tudományegyetem ÁOK címzetes egyetemi docense ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy „a halálozás utáni pontos tüdőrák-diagnózis 14%-os aránya nem azt jelenti, hogy Magyarországon ilyen rossz az ellátás helyzete. A jelenség oka inkább az, hogy Magyarországon messze magasabb arányban boncolnak a kórházi halálozást követően (30-40%), mint a környező, s főként a nyugati országokban (5-10% alatt).[3] Ez, és a hazai jelentős egészségügyi adatvagyon lehetővé tesz ilyen specifikus kutatásokat is.”

A megoldási lehetőségekkel kapcsolatban Polányi Zoltán elmondta: „Hazánkban a leggyakoribb tumoros halálok a tüdőrák.1 A sokszor észrevétlenül fejlődő daganattípusoknál – mint pl. a tüdő- vagy vastagbélrák – elengedhetetlen az ismereteink bővítése, az edukáció, a betegek, háziorvosok fokozottabb bevonása (jogosultságaik bővítése), a tünetek korai észlelése, a betegutak lerövidítése, és a rizikócsoportba tartozó, de még tünetmentes páciensek alacsony dózisú CT-vel végzett szűrésének meghonosítása. Mivel a nem diagnosztizált tüdődaganat elsősorban a magányosan élő, idősebb korosztályban fordul elő, a tünetek észlelésében és az orvoshoz jutásban nagy szerepe lehet a közvetlen környezetnek is. Emellett továbbra is kiemelten kezelendők az elsődleges megelőzési (primer prevenciós) intézkedések. A már bevezetett dohányzásellenes intézkedések eredményeit az MSD korábbi vizsgálata (HeLP3) már ki is mutatta: főként a férfi populációban a tüdőrák előfordulása jelentősen csökkent.”[4]

A HULC-kutatás eredményei ezen a linken érhetők el, angol nyelven.

 

HÁTTÉRINFORMÁCIÓ

A tüdőrák Magyarországon

Magyarországon a tüdőrák kiemelt népegészségügyi probléma. Hazánkban minden évben 7-8 ezer új beteget fedezünk fel, és a betegség közel 6000 honfitársunk halálát okozza évente. Ehhez még hozzáadódik, hogy igen nagy arányban csak a beteg halála után fedezik fel a tüdődaganatot.4 Ez az egyik legagresszívebb daganattípus, mivel a betegek több mint 80 százalékát a diagnózist követő 5 éven belül elveszítjük.[5]

A szomorú adatok mögött elsősorban a dohányzás és az olyan környezeti tényezők állnak, mint a légszennyezés, de a genetikai hajlam és egyéb faktorok is jelentősen befolyásolhatják, hogy valakinél kialakul-e a tüdődaganat. Részben a dohányzási szokások vezettek oda, hogy az elmúlt években emelkedik a 60 év alatti tüdőrákosok aránya, és a nők körében is egyre fokozódik a betegség előfordulása.

Az életkilátások nagyrészt a diagnosztizálás időpontjától függenek: minél korábban fedezik fel a betegséget, annál nagyobb az esély a túlélésre. Sajnos jelenleg a betegek több mint 40 százalékánál késői stádiumban fedezik fel,[6] amikor a daganat már áttéteket képez és a túlélés esélye csökken.

A korai felismerés leghatékonyabb eszköze az alacsony dózisú CT vizsgálat, amelynek előnyeiről külföldi vizsgálatok is beszámoltak. Az ezt előkészítő hazai klinikai vizsgálat (HUNCHEST) számos hazai centrumban tette lehetővé a páciensek számára a korai diagnózist.[7]

A tüdődaganatok okozta kihívás elleni küzdelmet az elmúlt években több fontos állami intézkedés is támogatta: egyrészt jelentős szigorítások történtek a dohányzás terén, amely még mindig az első számú okozója a tüdőrák kialakulásának. Másrészt a tüdőrák kezelésében jelentős előrelépések történtek a jelenleg elérhető legmodernebb terápiák finanszírozásával. A legújabb kutatások szerint a magyar tüdőrákos betegek 5 éves túlélése 2011 és 2016 között több, mint 9%-kal nőtt.5

Az MSD adatkutatási programja Magyarországon

A Magyarországot érintő fontos egészségügyi kihívások jobb megértése céljából az MSD hazai leányvállalata egy adatkutatásra specializálódott részleget hozott létre, hogy az egyes területek rangos szakértőivel együttműködve, az egyedülálló hazai adatvagyonra építve magas szintű kutatásokat készítsen, amelyek támogathatják szakmai döntések előkészítését, illetve az egészségügy égető finanszírozási kihívásainak megoldását. A kutatások a legmagasabb etikai normákat betartva, szigorúan a betegek egyéni adatainak ismerete nélkül zajlanak.

Az elemzések közt első helyen szerepel a tüdőrák területének kutatása, ahol a NEAK adatbázisára alapozva teljesen új fényben ismerhetjük meg a betegség által okozott kihívás valódi mértékét, és annak részleteit. Az eddig elért eredmények közt szerepel annak felismerése, hogy bár a tüdőrák magyarországi előfordulása valóban magas és komoly társadalmi terhet jelent, a kutatásunkból úgy tűnik, hogy az alacsonyabb mértékű, mint amit a korábbi nemzetközi adatok mutattak a hazai helyzetről.4 Ezen felül első ilyen eredményként jelent meg, hogy a magyar tüdőrákos betegek túlélése hasonló a nyugati országokban tapasztalthoz, és jobb, mint a környékbeli országokban mért hasonló adat.[8] Sőt, az MSD kutatásai alapján a tüdőrák hazai túlélése az elmúlt évtizedben még tovább javult.5 Végül, de nem utolsósorban az MSD adatkutatási programjában olyan kutatási eredményeket is közöltek, amely bemutatja a tüdőrákos betegút hosszát és annak legfontosabb mérföldköveit – mindezt a tényleges ellátórendszeri adatok alapján.[9]

[1] Központi Statisztikai Hivatal, https://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp, Megtekintve: 2023. 03. 29.

[2] Kiss Z et al. Front Oncol. 2022 Nov 25;12:1032366. doi: 10.3389/fonc.2022.1032366. eCollection 2022.

[3] https://gateway.euro.who.int/en/indicators/hfa_545-6410-autopsy-rate-for-all-deaths/visualizations/#id=19640 Megtekintés dátuma: 2023.03.28.

[4] Bogos et al. A tüdőrák hazai epidemiológiai adatai új megközelítésben. MAGYAR ONKOLÓGIA, 64 (3). pp. 175-181.

[5] Bogos et al. Improvement in lung cancer survival: Six-year survival analysis of patients diagnosed between 2011 and 2016 in Hungary. 2020 May. Journal of Clinical Oncology 38(15_suppl):e21582-e21582

[6] Korányi Bulletin 2020

[7] http://medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/a_hazai_tudorak_szurovizsgalat_ujabb_szakasza_hunchest_2 Megtekintve: 2023.03.30.

[8] Bogos et al. Lung Cancer in Hungary. Journal of Thoracic Oncology. VOLUME 15, ISSUE 5, P692-699, MAY 01, 2020.

[9] Kiss Z et al. Increase in the Length of Lung Cancer Patient Pathway Before First-Line Therapy: A 6-Year Nationwide Analysis From Hungary. Pathol. Oncol. Res., 23 December 2021 https://doi.org/10.3389/pore.2021.1610041