Sikertelen vizsgálatok okai, avagy mégis milyen mély a nyúl ürege?
Egy sikeres klinikai vizsgálat megvalósítása számtalan nehézséget és buktatót rejt magában, különösen a betegbeválasztás okoz komoly fejtörést a vizsgálói csapat számára, ennek megléte a vizsgálók számára nem újdonság, de mégis mekkora maga a probléma nemzetközi szinten? Klinikai kutatási adatbázisokban a 2010-2021 között lezárt vizsgálatok globális adatelemzése alapján a vizsgálatok 25%-a az alacsony betegbevonási képesség okán került vizsgálati idő előtti leállításra vagy felfüggesztésre[1].
Forrás: GlobalData adatelemzése alapján: Trial termination analysis unveils a silver lining for patient recruitment – Clinical Trials Arena
Tovább árnyalja a képet, hogy világszerte a vizsgálatok több mint 80%-ában nem sikerül időben bevonni a megfelelő számú résztvevőt, ami a vizsgálat meghosszabbításához és/vagy új vizsgálóhelyek megnyitásához vezet[2]. Ha vizsgálati fázisok szerint közelítjük a kérdést, akkor az átlagos toborzási hatékonyság a III. és IV. fázisú vizsgálatok esetében 40% alatti[3]. Hasonlóképpen aggodalomra ad okot a résztvevők megtartásának képessége a vizsgálat lezárásáig. A fennmaradó betegszám gyakran túl kicsi ahhoz, hogy az eredeti kutatási kérdésekre megfelelő választ lehessen adni, emellett számos etikai és pénzügyi következménnyel jár, valamint késlelteti a vizsgálati szer piacra kerülését is.
Onkológiai vizsgálatok az üreg alján
Ami a terápiás területeket és a toborzást illeti, az alacsony betegbeválasztási arány miatt megszüntetett vizsgálatok több, mint 30%-a jellemzően az onkológiában történik, ezt követik a központi idegrendszert (CNS) célzó vizsgálatok 14%-kal1. A betegség összetettsége és a komplexebb klinikai vizsgálati protokollok tervezése megterheli a toborzást. Szakértők szerint az onkológiai és a CNS klinikai vizsgálatok a betegek specifikus mutációira, kezelési irányaira vagy biomarkereire összpontosítanak, a szigorú beválasztási és kizárási kritériumok szűkítik az alkalmas betegek körét.
Okok a betegtoborzás sikertelensége mögött, vagyis hogyan lett ilyen mély az a bizonyos üreg…
Mindezek fényében érdemes részletesebb vizsgálódás tárgyává tenni, hogy milyen okok és akadályok húzódnak meg a betegtoborzás sikertelensége mögött. Egy 2006-ban készített szisztematikus áttekintés arra kereste a választ, hogy egyrészt a betegek miért nem akarnak részt venni sebészeti vizsgálatokban, másrészt a sebészeket is megkérdezték, hogy miért nem akarnak alkalmas betegeket bevonni, és bár a hivatkozott kutatás régebben készült, a feltárt okok napjainkban is megfigyelhetőek[4]. A betegrészvétel megtagadásának legfőbb okai a következők voltak:
- a beteg egy bizonyos terápiát részesített előnyben;
- nem értette a vizsgálatot, az túl bonyolult volt a számára;
- a beteg nem akarta, hogy véletlenszerűen osszák be egy kezelésbe, és félt a negatív kimeneteltől vagy attól, hogy olyan kezelést kap, amelyet rosszabbnak érzett a standard kezelésnél.
A vizsgálatot végzők hasonló okokból nem vettek fel alkalmas betegeket a vizsgálataikba, többek között azért, mert
- nehéz volt követni a vizsgálati protokollt és teljesíteni a nyomon követési követelményeket;
- egy bizonyos terápiát részesítettek előnyben;
- nehéz volt a betegektől beleegyezést szerezni.
Ha vizsgálódásunkat kifejezetten az onkológiai indikációkra fókuszáljuk és tovább keressük az okokat az alacsony rekrutálási képesség mögött, akkor érdemes egy 2016-ban készült tanulmányt górcső alá venni, amelyben rákos megbetegedésben szenvedők körében végeztek felmérést. A rákbetegek 85%-a azt mondta, hogy nem volt biztos, vagy nem tudott arról, hogy esetleg részt vehet-e klinikai vizsgálatokban, 75%-uk pedig megpróbált volna jelentkezni, ha tudott volna a vizsgálat létezéséről[5]. Vagyis kiemelkedő a vizsgálati alanyok alulinformáltsága, mint tényező, amely kihívást tovább tetézi a vizsgálatok egyre összetettebbé válása, és hogy egyre specifikusabb és szigorúbb alkalmassági kritériumokat követelnek meg, ami korlátozza a jogosult résztvevők körét.
A Journal of Clinical Oncology című folyóiratban 2019-ben megjelent tanulmány[6] szerzői azt vizsgálták, hogy miért nem sikerül elegendő beteget bevonni számos onkológiai vizsgálatba. A kutatók úgy találták, hogy az újonnan megjelenő terápiák és az onkológia megváltozott helyzetére vezethető vissza a jelenleg tapasztalható betegtoborzási problémák jelentős része. A precíziós onkológia térhódításában azonosították az egyik fő okot, amely a legjobb kezelést a beteg genetikai, környezeti vagy életmódbeli tényezői alapján igyekszik meghatározni és bár ez segíthet az orvosok számára a betegre leginkább személyre szabott terápia kiválasztásában, toborzási oldalon mégis nehezítette a helyzetet, hiszen míg például a múltban a vizsgálatokba minden II-es stádiumú emlő karcinómában szenvedő beteget vizsgálatba vontak, addig jelenleg a vizsgálatokat gyakran úgy tervezik, hogy csak bizonyos biomarkerekkel rendelkező betegeket vehessenek be a vizsgálatba, így bár pontosabb betegcélzás válik lehetővé, de az elérhető betegpopuláció nagysága jelentősen csökkent.
A felmérés szerint az onkológiai ellátóhelyek konkrétan az alábbi akadályokba ütköznek leggyakrabban a betegtoborzás tekintetében:
- a rendelkezésre álló vizsgálatokról való tájékozódás,
- a megfelelő betegek azonosítása,
- a vizsgálatban való részvétel gondolatának megismertetése a standard kezeléssel szemben ezekkel a betegekkel,
- a betegek bevonása és gondozása a klinikai vizsgálatok során.
Mindezek fényében megállapíthatjuk, hogy az információ-áralmás hiányát, valamint a vizsgálati protokollok bonyolultságát, és a beválasztási-kizárási kritériumok szigorúságát több esetben is vezető okként határozták meg különböző kutatásokban. Következő cikkeinkben igyekszünk azonosítani a toborzást segítő eszközöket, egyrészt nemzetközi benchmark segítségével, másrészt hazai top-bevonókkal folytatott személyes interjúk alapján feltárt “best practice”-ken keresztül, hogy ne legyen olyan mély az a nyúlüreg.
- GlobalData adatelemzése alapján: Trial termination analysis unveils a silver lining for patient recruitment – Clinical Trials Arena
- Clinical Trial Delays: America’s Patient Recruitment Dilemma. 2012. Jul 18, [Last accessed on 2019 Dec 05] https://www.clinicaltrialsarena.com/features/featureclinical-trial-patient-recruitment/
Megtekintve: 2023.12.01 - Pharmaceutical Technology: Enrolment Issues are the Top Factor in Clinical Trial Terminations. 2018. Dec 05, [Last accessed on 2019 Dec 05] https://www.pharmaceutical-technology.com/analyst-comment/reasons-for-clinical-trial-termination/
Megtekintve: 2023.12.01 - Abraham NS, Young JM, Solomon MJ. A systematic review of reasons for nonentry of eligible patients into surgical randomized controlled trials. Surgery. 2006;139:469–83. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16627056/
Megtekintve: 2023.12.01 - Sing Yu Moorcraft, Cheryl Marriott, Clare Peckitt, David Cunningham, Ian Chau, Naureen Starling, David Watkins, and Sheela Raocorresponding author: Patients’ willingness to participate in clinical trials and their views on aspects of cancer research: results of a prospective patient survey 2016 https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4706669/
Megtekintve: 2023.12.01 - Simon J. Craddock Lee, PhD, MPH1; Caitlin C. Murphy, PhD, MPH1; Ann M. Geiger, PhD, MPH2; David E. Gerber, MD1; John V. Cox, DO1; Rasmi Nair, PhD, MBBS1; and Celette Sugg Skinner, PhD: Conceptual Model for Accrual to Cancer Clinical Trials https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31166822/
Megtekintve: 2023.12.01
A cikket összeállította:
Bende Kata
A cikk megjelenését az MSD Pharma Hungary Kft. tette lehetővé.
HU-NON-01116
Lezárás dátuma: 2024. február 19.