Fókuszban a tüdőrák

2026. 04. 21 12:40 GMT+0100

Fiatal szakorvosok multidiszciplináris képzésével és diagnosztikai fejlesztésekkel erősíti a tüdőrák elleni küzdelmet a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikája

• A klinika évente mintegy 30 000 járóbeteget lát el, és több mint 2500 onkológiai kezelést biztosít kúraszerű ellátás formájában¹
• 30 fiatal szakorvos vesz részt a tüdődaganatok korszerű ellátását bemutató preceptorship programban
• A modern diagnosztikai módszerek – köztük a klinikán alkalmazott EBUS bronchoszkópos technológia, ultravékony bronchoscopia – segítik a betegség korai felismerését és precíz stádiumbeosztását
• A korai stádiumban felismert tüdőrák esetében az 5 éves túlélési esély többszöröse a késői stádiumban felfedezettnek²
• A tüdőrák korai és későbbi stádiuma esetén szükséges valamennyi nem-invazív és invazív diagnosztikai beavatkozás rendelkezésre áll a Semmelweis Egyetemen

Budapest, 2026. április 16. – A tüdőrák korai felismerése és korszerű kezelése ma már egyre több beteg számára biztosít hosszabb túlélést és jobb életminőséget. Ennek az egyik kulcsa a modern diagnosztika és a multidiszciplináris szemléletű ellátás, amelynek a fejlesztésében a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikája meghatározó szerepet tölt be Magyarországon. A klinika az MSD Magyarországgal partnerségben megrendezett, április 17-én induló preceptorship programja ennek a jegyében nyújt lehetőséget a fiatal szakorvosok számára, hogy elsajátítsák a tüdődaganatok ellátásának legújabb tudományos és klinikai megközelítéseit.

A szakmai napon mintegy harminc fiatal orvos és közel tizenöt felkészült előadó vesz részt azzal a céllal, hogy áttekintsék a tüdődaganatok korszerű ellátásának a kulcsterületeit a diagnosztikától a modern terápiákig. A rendezvény különlegessége, hogy a pulmonológia, az onkológia, a mellkassebészet, a képalkotó diagnosztika, a patológia és a sugárterápia vezető szakemberei – több intézményből – egyetlen program keretében mutatják be a legújabb tudományos és klinikai eredményeket.

A szakmai esemény időzítése egybeesik a rák elleni küzdelem hónapjával, ami minden évben ráirányítja a figyelmet a daganatos betegségek megelőzésére, felismerésére és korszerű kezelésére.

Prof. Dr. Müller Veronika, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója tüdőgyógyász, klinikai onkológus és infektológus szakorvos, a Külső Klinikai Tömb orvos-főigazgatója rámutatott: „Az elmúlt évtizedben jelentős előrelépés történt a betegség felismerésében és kezelésében. A korszerű diagnosztikai módszerek, a molekuláris diagnosztika fejlődése, valamint az immunterápiás és a célzott kezelések megjelenése egyre több beteg számára biztosít hosszabb túlélést és jobb életminőséget.”

Hozzátette, a modern diagnosztikai módszerek és az innovatív terápiák alapvetően változtatták meg a betegség kezelésének lehetőségeit. A fiatal szakorvosok képzése ezért kulcsfontosságú ahhoz, hogy a betegek a lehető legkorszerűbb ellátásban részesülhessenek.

A tüdőrák világszerte – így Magyarországon is – a vezető daganatos megbetegedések közé tartozik: hazánkban évente mintegy 9000 új esetet diagnosztizálnak, és közel ugyanennyi beteg hal meg a betegség következtében.³ A tüdőrákban szenvedők 5 éves életkor-standardizált nettó túlélési aránya jelenleg 18,4%, vagyis a diagnózist követő öt év elteltével ötből egy beteg él.⁴

A tüdőrák kialakulásában többféle kockázati tényező játszhat szerepet. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a betegség kialakulása a dohányzáson túl számos egyéb tényezővel is összefüggésbe hozható. Ilyenek lehetnek többek között a légszennyezés, bizonyos kémiai anyagokkal való expozíció, genetikai eltérések – például egyes molekuláris mutációk –, korábbi fertőzések, hormonális hatások, étrendi tényezők, illetve egyes anyagcsere-betegségek.
A nemzetközi epidemiológiai adatok arra is rámutatnak, hogy a tüdőrák előfordulása a soha nem dohányzó populációban is emelkedést mutat, különösen a nők körében.⁵

Ugyanakkor a betegség kimenetelében is érdemi változások figyelhetők meg. Az MSD Magyarország adatkutatói által elvégzett magyar NEAK-adatokon alapuló, 2011-2021-ig tartó időszakot felölelő elemzés szerint, jelentős javulás látható a túlélési eredményekben az immunterápia bevezetése után, annak ellenére, hogy a megfigyelési időszak alatt nőtt az idősebb betegek aránya.⁶ Az előrehaladott NSCLC-vel diagnosztizált, szisztémás daganatellenes kezelésben részesülő betegek halálozási kockázata az elmúlt évtizedben 22–32%-kal csökkent, és a hároméves túlélési arány közel duplája volt azoknál a betegeknél, akiket az immunterápia utáni időszakban diagnosztizáltak, mint azoknál, akiket azelőtt.⁶

A szakemberek ezért hangsúlyozzák: a betegség korai felismerése kulcsfontosságú a túlélési esélyek szempontjából. A nemzetközi epidemiológiai adatok szerint a tüdődaganatok esetében jelentős különbség figyelhető meg az egyes stádiumok túlélési mutatói között.
A SEER-adatbázis adatai alapján a lokalizált stádiumban diagnosztizált tüdőrák esetében az 5 éves túlélés mintegy 65%, regionális terjedés esetén körülbelül 37%, míg távoli áttétek jelenlétében mindössze mintegy 10%.² Ezért a szakemberek szerint kiemelt jelentősége van a szűrőprogramoknak és a korszerű diagnosztikai módszereknek, amelyek lehetővé teszik a daganat korai stádiumban történő azonosítását és az akár kuratív célú kezelés megkezdését.

A betegség elleni küzdelemben meghatározó szerepet tölt be a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikája, amely a hazai tüdőgyógyászat egyik legfontosabb ellátó központja. Az intézmény évente mintegy 30 ezer járóbeteget lát el, valamint több mint 2000 onkológiai kezelést biztosít, miközben az oktatás és a kutatás területén is meghatározó szerepet vállal.

A klinika az elmúlt időszakban jelentős fejlesztéseket hajtott végre az infrastruktúrája és diagnosztikai kapacitása terén. A járóbeteg-ellátás korszerűsítése során több rendelő és betegellátó helyiség újult meg, valamint egy EBUS (endobronchiális ultrahang) bronchoszkópos rendszer került a bronchológiai műtőbe. Ez a korszerű diagnosztikai technológia teszi lehetővé a mediastinalis nyirokcsomók és a tüdődaganatok pontos mintavételét, ami a molekuláris diagnosztika és a személyre szabott onkológiai kezelés szempontjából kulcsfontosságú.

A Pulmonológiai Klinika emellett számos hazai és nemzetközi klinikai vizsgálatban is részt vesz, amelyek révén a betegek egy része a legkorszerűbb innovatív terápiás készítményekhez is hozzáférhet.⁷

A Semmelweis Egyetem stratégiai partnere, az MSD Magyarország támogatásával most megvalósuló preceptorship program áttekinti a tüdődaganatok ellátásának teljes spektrumát: a korai és metasztatikus stádiumú nem kissejtes tüdőrák diagnosztikáját, a molekuláris patológiát és biomarker-vizsgálatokat, a korszerű képalkotást, a mellkassebészeti és sugárterápiás megközelítéseket, valamint az immunterápiás kezelések alkalmazását és mellékhatásainak a menedzsmentjét.

„A korszerű onkológiai ellátás egyik alapja a különböző szakterületek együttműködése, a multidiszciplináris megközelítés. A pulmonológus, az onkológus, a mellkassebész, a radiológus és a patológus közös döntései ma már meghatározók a betegek személyre szabott kezelési stratégiájának a kialakításában. A tüdőrák korai és későbbi stádiuma esetén szükséges valamennyi nem-invazív és invazív diagnosztikai beavatkozás rendelkezésre áll a Semmelweis Egyetemen” – fűzte hozzá Prof. Dr. Tamási Lilla, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika igazgatóhelyettese.

Prof. Dr. Holló Péter a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika igazgatója rávilágított arra, hogy „a 21. századi betegfókuszú megközelítés magában foglalja a korszerű terápiák alkalmazásán túl, a kezeléshez társuló nemkívánatos események kézben tartását, amely az interdiszciplináris együttműködés keretein belül a Semmelweis Egyetem Klinikáin a mindennapi betegellátás része.”

Hivatkozások:

1. Megújultak a Pulmonológiai Klinika járóbeteg-ellátó helyiségei – Semmelweis Hírek. (Megtekintés dátuma: 2026. április 7.)
2. SEER Program – Lung and Bronchus Cancer Survival Statistics. https://seer.cancer.gov/statfacts/html/lungb.html (Megtekintés dátuma: 2026. április 07.)
3. Kiss Z, et al. Revising cancer incidence in a Central European country: a Hungarian nationwide study between 2011-2019 based on a health insurance fund database. Supplementary Appendix. Front Oncol. 2024;14:1393132. Published 2024 Oct 1.
4. Kiss Z et al. Overall Survival of Hungarian Cancer Patients Diagnosed Between 2011 and 2019, Based on the Health Insurance Fund Database. Cancers 2025, 17, 1670.
5. LoPiccolo J, Gusev A, Christiani DC, Jänne PA. Lung cancer in patients who have never smoked – an emerging disease. Nat Rev Clin Oncol. 2024 Feb;21(2):121-146. doi: 10.1038/s41571-023-00844-0. Epub 2024 Jan 9. PMID: 38195910; PMCID: PMC11014425.
6. Kiss Z et al. Significant changes in advanced lung cancer survival during the past decade in Hungary: impact of modern immunotherapy and the COVID-19 pandemic. Front Oncol. 2023;13:1207295. doi:10.3389/fonc.2023.1207295
7. Gyógyítás – Pulmonológiai Klinika (Megtekintés dátuma: 2026. április 7.)

MSD Pharma Hungary Kft. 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 10/B, Telefon: 06-1-888-5300, hungary_msd@msd.com, HU-NON-02166, Lezárás dátuma: 2026. április 9.