Klinikai vizsgálatokra irányuló stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Debreceni Egyetem (DE) és az MSD Pharma Hungary Kft. (MSD). A felsőoktatási intézmény és a globálisgyógyszeripari cég magyarországi leányvállalatának kutatás-fejlesztési kooperációja elősegíti a vizsgálatok gyorsabb elindítását és az innovatív terápiákhoz való korai hozzáférést a betegek számára.
Amegállapodást Prof. Dr. Szilvássy Zoltán, a DE rektora, Prof. Dr. Bács Zoltán, a DE kancellárja, dr. Isabel Marieluise Gruber, az MSD magyarországi ügyvezetője, valamint dr. Barótfi Szabolcs, az MSD klinikai kutatási igazgatója írta alá.
Az együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírása
„A Debreceni Egyetem tíz évvel ezelőtt döntött úgy, hogy új alapokra helyezi a klinikai farmakológiát és az intézményben folyó klinikai gyógyszervizsgálatokat. Ennek első lépéseként 2013-ban létrejött a Gyógyszerfejlesztési Koordinációs Központ, amely nyomán az elmúlt években jelentősen nőtt az egyetem elismertsége a klinikai kutatások és gyógyszervizsgálatok területén. A ma már Gyógyszer- és Élelmiszerfejlesztési Koordinációs Központ néven működő egység komplex tevékenysége jelentős minőségi előrelépést eredményezett a területen. Reményeink szerint ez a fejlődés újabb lendületet kap a most aláírt együttműködés révén” – hangsúlyozta a megállapodás aláírása kapcsán Prof. Dr. Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora.
„A Debreceni Egyetem Klinikai Központ hírneve, kiterjedt betegbázisa, nemzetközileg is kiemelkedő szakembergárdája és a korszerű infrastruktúra kiváló feltételeket biztosít a farmakológiai terület további fejlődéséhez, a vizsgálatok számának és eredményességének növeléséhez” – mutatott rá Prof. Dr. Szabó Zoltán. A Debreceni Egyetem Klinikai Központjának elnöke hozzátette: a klinikai gyógyszervizsgálatokban való részvétel a klinikai szakorvosok és a szakdolgozók számára is egyedülálló tapasztalatot és megbecsülést jelent.
A klinikai vizsgálatok szervezését végző Gyógyszer- és Élelmiszerfejlesztési Koordinációs Központ igazgatója, Prof. Dr. Páll Dénes arról beszélt, hogy a központ egy évtizedes fennállása során a vizsgálatok koordinálása mellett, azok számának növelése, a gördülékeny lebonyolítás elősegítése volt a cél. Számos nemzetközi gyógyszer- és monitorcéggel alakítottak ki kiemelt partneri kapcsolatot. Az együttműködések nyomán jelenleg 326 klinikai vizsgálat fut a Debreceni Egyetemen. Kiemelte, hogy a Debreceni Egyetemen elérhető tanulmányok a teljes klinikai spektrumot lefedik, bármely fázisú klinikai vizsgálat végzésére felkészült és engedéllyel rendelkezik. A legkorszerűbb terápiák szabályozott körülmények közötti, még a törzskönyvezés előtti elérése és térítésmentes alkalmazása nagyszerű lehetőséget jelent azoknak, akiknél a hagyományos készítmények nem hozták meg a kívánt eredményt.
Prof.Dr. Páll Dénes, a Gyógyszer- és Élelmiszerfejlesztési Koordinációs Központ igazgatója, dr. Barótfi Szabolcs, az MSD klinikai kutatási igazgatója, dr. Isabel Marieluise Gruber, az MSD magyarországi ügyvezetője, Prof. Dr. Szilvássy Zoltán, a DE rektora, Prof. Dr. Szabó Zoltán, a DE Klinikai Központjának Elnöke és Prof. Dr. Bács Zoltán, a DE kancellárja.
„Magyarország meghatározó tudásközpontjában a közös munkára már eddig is számos indikációban lehetőségünk nyílt. – hangsúlyozta dr. Barótfi Szabolcs, az MSD magyarországi klinikai kutatási igazgatója. – A jelenleg itt zajló vizsgálataink túlnyomó része onkológiai természetű, amely az MSD aktuális klinikai vizsgálatainak fő fókusza. Emellett egyéb terápiás területeken is zajlanak kutatások, és ezek szélesítésére az egyetem kitűnő lehetőséget ad. Debrecenben a kutatások első szakasza, ún. korai fázisú klinikai vizsgálatok is elvégezhetőek, így ez is a tevékenységbővítés egyik lehetséges iránya lehet.
A DE-n 26 aktív MSD vizsgálat folyik, 141 beteg és 10 különböző vizsgálatvezető bevonásával. Emellett három vizsgálatunk indulási fázisban van. Vizsgálataink száma Debrecenben folyamatosan nőtt, és még fontosabb, hogy az MSD vizsgálataiba bevont betegek száma is jelentősen emelkedett az elmúlt három évben. Ez a tendencia az együttműködésünk magasabb szintre emelésével további lendületet kap.”
Dr. Isabel Marieluise Gruber, az MSD magyarországi ügyvezetője hozzátette: „Az MSD klinikai kutatóprogramja a Debreceni Egyetemmel kötött stratégiai szerződéssel újabb mérföldkőhöz érkezett. Célunk a betegek érdekeit szolgálni, elérhetőbbé tenni a hatékony gyógymódokat: ezt támogatja ez az együttműködés is. Mindkét fél számára előnyös, mert dedikált erőforrás-menedzsment és információmegosztás mellett innovatív klinikai technológiákhoz biztosít elsőbbségi hozzáférést, valamint szakmai tanácsadást és képzést is magában foglal.
Hazánk egyik legjelentősebb kutatási programjával rendelkező gyógyszeripari vállalataként büszkék vagyunk arra, hogy jelenleg országszerte 74, etikai és hatósági normák által szabályozott klinikai vizsgálatunk zajlik 278 vizsgálati helyszínen, 960 önkéntes beteg bevonásával. Innovatív gyógyszercégként az MSD Magyarországon az egyik legnagyobb K+F beruházó: évente 2-3 milliárd forintot fordít klinikai vizsgálatokra. Globálisan a vállalat éves bevételének több, mint negyedét kutatás-fejlesztésbe forgatja vissza.”
Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2019-ben 8447 ember halt meg tüdőrákban[1], a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatbázisában ugyanez a szám azonban 1203-mal (14%-kal) kisebb volt.[2]Az MSD, a világ egyik vezető innovatív gyógyszercégének magyarországi leányvállalata a közelgő Nemzeti Rákellenes Nap alkalmából bemutatta a „HULC – Hungarian Undiagnosed Lung Cancer”, azaz „A nem diagnosztizált tüdőrák Magyarországon” című adatkutatás eredményeit, mely a téma elismert szakértőinek közreműködésével valósult meg, az eltérés hátterének megismerése céljából. A tanulmány részletesen elemzi ezen 1203, tüdőrákban elhuny beteg adatait, akiknél a leromlott általános állapotuk miatt a komplex kivizsgálás már nem valósulhatott meg, így nem részesülhettek onkológiai kezelésben. Az adatok pontos elemzése segíthet abban, hogy a betegek minél korábbi stádiumban juthassanak el a pontos diagnózisig, és a megfelelő kezelés biztosításával megkaphassák a túlélés esélyét.
Az onkológiai kezelés elkezdéséhez szükséges a pontos diagnózis felállítása. Ez egy komplex, hetekig tartó kivizsgálást igénylő folyamat, melyet hazánkban világszínvonalon végeznek, de rossz általános állapotú betegeken nem kivitelezhető. A HULC-kutatás célja az volt, hogy minél pontosabban meghatározzák, hány olyan hazai beteg van, aki már csak a boncolás során kaphatta meg a tüdőrák pontos diagnózisát, és életük során mik a markáns különbségek köztük és az időben felfedezett tüdőrákos betegek között. Az MSD munkatársai mellett a tanulmány szerzői közt megtalálhatók a tüdőrákot kezelő hazai orvosi centrumok vezetői, az akadémiai szféra epidemiológiai és egészségügyi szakértői, a hazai egészségbiztosító és a KSH munkatársai, valamint más szakemberek is. A kutatás jelentőségét mutatja, hogy a magasan jegyzett, nemzetközi Frontiers of Oncology című szakmai lapban jelent meg.2
Polányi Zoltán, MSD
Polányi Zoltán, az MSD kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója elmondta: „Az 1203 betegnél is felmerült a tüdőrák gyanúja, viszont állapotuk nem engedte meg a nagyobb megterheléssel járó beavatkozásokat, amivel a tüdőrák szövettani típusa igazolható lett volna. Enélkül az onkológiai kezelést nem lehetett elindítani. Az ő esetükben a tüdőrák a boncolás során igazolódott.2
Miért fontos, hogy foglalkozzunk ezekkel a betegekkel? Évi ezerkétszáz ember halála önmagában is jelentős probléma, de ha a nem diagnosztizált tüdőrákra külön betegségként tekintenénk, rögtön a tíz legnagyobb halálozással járó daganatos megbetegedés közé sorolhatnánk. Az így elvesztett betegek majdnem ugyanannyian vannak, mint a prosztatarákban elhunytak.”1
A tüdőrák halálokkal regisztrált betegek 14%-a ugyan bekerült az ellátórendszerbe (hiszen kórházban hunytak el), de már olyan későn, hogy nem volt mód a komplex kivizsgálásra, a tüdőrák típusának precíz megállapítására. Az adatok pontos elemzéséből kiderült, hogy a nem, vagy igen későn, a haláluk után diagnosztizált betegek valamivel idősebbek (átlagosan 71 évesek), többnyire egyedülállók és alacsonyabb iskolai végzettségűek voltak, mint azok, akik a pontos diagnózis birtokában érdemi kezelésben részesülhettek. A HULC-vizsgálat azt is megmutatta, hogy ezen betegek a haláluk előtti két évben évente 11-12 alkalommal megjelentek az alapellátásban.2 Noha különböző vizsgálatokat végeztek rajtuk, nagy valószínűséggel a tüdőrákra utaló korai jelek felismerés nélkül maradtak, vagy eleve későn mutatkoztak. A szakemberek dolgát megnehezíti, hogy a tüdőrák tünetei többnyire már olyan későn jelentkeznek, amikor a daganat előrehaladott stádiumban van.
dr. Kiss Zoltán, MSD
Dr. Kiss Zoltán (MSD) a kutatást végző munkacsoport vezetője, a Pécsi Tudományegyetem ÁOK címzetes egyetemi docense ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy „a halálozás utáni pontos tüdőrák-diagnózis 14%-os aránya nem azt jelenti, hogy Magyarországon ilyen rossz az ellátás helyzete. A jelenség oka inkább az, hogy Magyarországon messze magasabb arányban boncolnak a kórházi halálozást követően (30-40%), mint a környező, s főként a nyugati országokban (5-10% alatt).[3] Ez, és a hazai jelentős egészségügyi adatvagyon lehetővé tesz ilyen specifikus kutatásokat is.”
A megoldási lehetőségekkel kapcsolatban Polányi Zoltán elmondta: „Hazánkban a leggyakoribb tumoros halálok a tüdőrák.1 A sokszor észrevétlenül fejlődő daganattípusoknál – mint pl. a tüdő- vagy vastagbélrák – elengedhetetlen az ismereteink bővítése, az edukáció, a betegek, háziorvosok fokozottabb bevonása (jogosultságaik bővítése), a tünetek korai észlelése, a betegutak lerövidítése, és a rizikócsoportba tartozó, de még tünetmentes páciensek alacsony dózisú CT-vel végzett szűrésének meghonosítása. Mivel a nem diagnosztizált tüdődaganat elsősorban a magányosan élő, idősebb korosztályban fordul elő, a tünetek észlelésében és az orvoshoz jutásban nagy szerepe lehet a közvetlen környezetnek is. Emellett továbbra is kiemelten kezelendők az elsődleges megelőzési (primer prevenciós) intézkedések. A már bevezetett dohányzásellenes intézkedések eredményeit az MSD korábbi vizsgálata (HeLP3) már ki is mutatta: főként a férfi populációban a tüdőrák előfordulása jelentősen csökkent.”[4]
Magyarországon a tüdőrák kiemelt népegészségügyi probléma. Hazánkban minden évben 7-8 ezer új beteget fedezünk fel, és a betegség közel 6000 honfitársunk halálát okozza évente. Ehhez még hozzáadódik, hogy igen nagy arányban csak a beteg halála után fedezik fel a tüdődaganatot.4 Ez az egyik legagresszívebb daganattípus, mivel a betegek több mint 80 százalékát a diagnózist követő 5 éven belül elveszítjük.[5]
A szomorú adatok mögött elsősorban a dohányzás és az olyan környezeti tényezők állnak, mint a légszennyezés, de a genetikai hajlam és egyéb faktorok is jelentősen befolyásolhatják, hogy valakinél kialakul-e a tüdődaganat. Részben a dohányzási szokások vezettek oda, hogy az elmúlt években emelkedik a 60 év alatti tüdőrákosok aránya, és a nők körében is egyre fokozódik a betegség előfordulása.
Az életkilátások nagyrészt a diagnosztizálás időpontjától függenek: minél korábban fedezik fel a betegséget, annál nagyobb az esély a túlélésre. Sajnos jelenleg a betegek több mint 40 százalékánál késői stádiumban fedezik fel,[6] amikor a daganat már áttéteket képez és a túlélés esélye csökken.
A korai felismerés leghatékonyabb eszköze az alacsony dózisú CT vizsgálat, amelynek előnyeiről külföldi vizsgálatok is beszámoltak. Az ezt előkészítő hazai klinikai vizsgálat (HUNCHEST) számos hazai centrumban tette lehetővé a páciensek számára a korai diagnózist.[7]
A tüdődaganatok okozta kihívás elleni küzdelmet az elmúlt években több fontos állami intézkedés is támogatta: egyrészt jelentős szigorítások történtek a dohányzás terén, amely még mindig az első számú okozója a tüdőrák kialakulásának. Másrészt a tüdőrák kezelésében jelentős előrelépések történtek a jelenleg elérhető legmodernebb terápiák finanszírozásával. A legújabb kutatások szerint a magyar tüdőrákos betegek 5 éves túlélése 2011 és 2016 között több, mint 9%-kal nőtt.5
Az MSD adatkutatási programja Magyarországon
A Magyarországot érintő fontos egészségügyi kihívások jobb megértése céljából az MSD hazai leányvállalata egy adatkutatásra specializálódott részleget hozott létre, hogy az egyes területek rangos szakértőivel együttműködve, az egyedülálló hazai adatvagyonra építve magas szintű kutatásokat készítsen, amelyek támogathatják szakmai döntések előkészítését, illetve az egészségügy égető finanszírozási kihívásainak megoldását. A kutatások a legmagasabb etikai normákat betartva, szigorúan a betegek egyéni adatainak ismerete nélkül zajlanak.
Az elemzések közt első helyen szerepel a tüdőrák területének kutatása, ahol a NEAK adatbázisára alapozva teljesen új fényben ismerhetjük meg a betegség által okozott kihívás valódi mértékét, és annak részleteit. Az eddig elért eredmények közt szerepel annak felismerése, hogy bár a tüdőrák magyarországi előfordulása valóban magas és komoly társadalmi terhet jelent, a kutatásunkból úgy tűnik, hogy az alacsonyabb mértékű, mint amit a korábbi nemzetközi adatok mutattak a hazai helyzetről.4 Ezen felül első ilyen eredményként jelent meg, hogy a magyar tüdőrákos betegek túlélése hasonló a nyugati országokban tapasztalthoz, és jobb, mint a környékbeli országokban mért hasonló adat.[8] Sőt, az MSD kutatásai alapján a tüdőrák hazai túlélése az elmúlt évtizedben még tovább javult.5 Végül, de nem utolsósorban az MSD adatkutatási programjában olyan kutatási eredményeket is közöltek, amely bemutatja a tüdőrákos betegút hosszát és annak legfontosabb mérföldköveit – mindezt a tényleges ellátórendszeri adatok alapján.[9]
[4] Bogos et al. A tüdőrák hazai epidemiológiai adatai új megközelítésben. MAGYAR ONKOLÓGIA, 64 (3). pp. 175-181.
[5] Bogos et al. Improvement in lung cancer survival: Six-year survival analysis of patients diagnosed between 2011 and 2016 in Hungary. 2020 May. Journal of Clinical Oncology 38(15_suppl):e21582-e21582
[8] Bogos et al. Lung Cancer in Hungary. Journal of Thoracic Oncology. VOLUME 15, ISSUE 5, P692-699, MAY 01, 2020.
[9] Kiss Z et al. Increase in the Length of Lung Cancer Patient Pathway Before First-Line Therapy: A 6-Year Nationwide Analysis From Hungary. Pathol. Oncol. Res., 23 December 2021 https://doi.org/10.3389/pore.2021.1610041
Klinikai vizsgálatokra irányuló stratégiai együttműködési megállapodást kötött az MSD magyarországi leányvállalata a Szegedi Tudományegyetemmel. A közös kutatás-fejlesztési tevékenység a vizsgálatok gyorsabb elindítását és az innovatív terápiákhoz való korai hozzáférést is szolgálja. A vezető gyógyszeripari vállalat és a nagy múltú szegedi intézmény számára jelentős lépés a kooperáció új, szorosabb formája, hiszen egyetemi keretek közt a vizsgálatok széles köre elvégezhető.
Fontos állomáshoz érkezett az MSD Pharma Hungary Kft. (MSD) hazai klinikai kutatóprogramja: az innovatív gyógyszergyártó hazai leányvállalata március elején a hazai egyetemek közül elsőként a Szegedi Tudományegyetemmel írt alá stratégiai szerződést. Az együttműködési dokumentumot ünnepélyes keretek közt prof. dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora, dr. Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja és dr. Barótfi Szabolcs, az MSD magyarországi klinikai kutatási igazgatója írta alá. Az SZTE-n komoly hagyományai vannak az onkológiai kutatásnak, amely az MSD jelenlegi klinikai vizsgálatainak fókuszában áll, de az intézmény tevékenységi területei a gyógyszercég teljes portfólióját lefedik, így a közös kutatásra számos indikációban, széles palettán nyílik lehetőség.
Dr. Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja, prof. dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora, és dr. Barótfi Szabolcs, az MSD magyarországi klinikai kutatási igazgatója
Prof. dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora elmondta: „Az egyetem és a cég közös klinikai vizsgálatai a daganatos megbetegedések kezelésére irányulnak. Ezek a terápiák manapság már igen összetettek, bonyolultak és időigényesek, ezért egyre nagyobb szakértelmet kívánnak meg minden résztvevőtől.” Hozzátette: „Hazánkban a vezető halálokok közé tartoznak a daganatos megbetegedések, éppen ezért közös érdek a megelőzés, a szűrés, a korai diagnosztika, a terápia és a rehabilitáció kérdése. A terápiás területen óriási jelentőségük van a klinikai vizsgálatoknak, hiszen a betegek ezáltal olyan új, innovatív gyógykezeléshez juthatnak, amelyek a napi gyógyítási rutinban még nem jelentek meg.”
Dr. Fendler Judit, az egyetem kancellárja azt emelte ki, hogy a klinikai vizsgálatok szervezése és támogatása évek óta az SZTE prioritásai közé tartozik. Ezek a vizsgálatok amellett, hogy a betegek jóllétét szolgálják, jelentős egyetemi bevételi forrást jelentenek. „Reményeink szerint az együttműködés eredményeképpen jelentősen fokozódni fog a közös klinikai vizsgálati tevékenységünk” – hangsúlyozta.
Az egyetem korai fázisú klinikai vizsgálatokra is alkalmas, ún. „fázis 1” centrumában a kutatások első szakaszának elvégzésére is van mód. A klinikai fejlesztés „First in Human” lépése a gyógyszerfejlesztések korai állomása, mikor egy kísérleti szakaszban lévő készítményt először próbálnak ki embereken. A vizsgálat rendkívül szigorú és pontosan szabályozott követelmények mentén, önkéntes résztvevőkkel történik, kizárólag az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) által akkreditált centrumokban, mint amilyen a szegedi is.
„Szegeden jelenleg tizenkét MSD vizsgálat folyik, és a magas színtű kooperációtól ennek a számnak a további emelkedését várjuk” – hangsúlyozta dr. Barótfi Szabolcs, az MSD magyarországi klinikai kutatási igazgatója. – „Hazánk egyik legnagyobb klinikai kutatással rendelkező gyógyszeripari vállalataként több mint 800 alany bevonásával 300 helyszínen 78, etikai és hatósági normák mentén szigorúan szabályozott aktív kutatást folytatunk, melyekben a betegek saját akaratukból vesznek részt. Célunk, hogy programjainkkal minél közelebb hozzuk az emberekhez a hatékony gyógymódokat. Ebbe a filozófiába illeszkedik ez a mindkét fél számára előnyös együttműködés is. Az Egyetem részére a program keretében nem csupán innovatív klinikai vizsgálati technológiákhoz biztosítunk elsőbbségi hozzáférést, de szakmai tanácsadással és képzésekkel is támogatjuk a projekt sikerét. Fontos ez számunkra, hiszen az MSD Magyarországon az egyik legnagyobb K+F beruházónak számít, évente 2-3 milliárd forintot fordít klinikai vizsgálatok támogatására, világszinten pedig éves bevételének több, mint negyedét kutatás-fejlesztésbe invesztálja.”
Dr. Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja és dr. Barótfi Szabolcs, az MSD magyarországi klinikai kutatási igazgatója
Az MSD további stratégiai együttműködéseken dolgozik egyéb intézményekkel is, a klinikai vizsgálatok kiemelkedő színvonalának biztosítása, a szakmai kapcsolatok mélyítése, az információcsere, a tudásmegosztás és elsősorban a betegek érdekében.
A rák elleni küzdelem világnapja alkalmából stratégiai együttműködést kötött az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet és az MSD, a világ egyik vezető innovatív gyógyszeripari vállalatának magyarországi leányvállalata. A szakmai kapcsolat magasabb szintre emelése biztosítja, hogy a betegek még korábban juthassanak innovatív terápiákhoz, egyúttal előmozdítja a vizsgálatok gyorsabb elindítását és a közös kutatás-fejlesztési tevékenységet is, különösen a daganatos tüdőbetegségek területén.
Amegállapodást dr. Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója, dr. Isabel Marieluise Gruber, az MSD magyarországi ügyvezető igazgatója, valamint dr. Barótfi Szabolcs, az MSD klinikai kutatási igazgatója írta alá.
A képen balról jobbra: dr. Isabel Marieluise Gruber, az MSD magyarországi ügyvezető igazgatója, Dr. Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója, dr. Barótfi Szabolcs, az MSD klinikai kutatási igazgatója
Dr. Bogos Krisztina az együttműködés kapcsán kifejtette: „A klinikai vizsgálatok közös koordinálása, a gyógyszertermékekkel, vizsgálati készítményekkel és engedélyezés előtt álló hatóanyagokkal kapcsolatos eredmények megosztása nagyszerű lehetőség, hiszen ez a betegek még hatékonyabb kezelését teszi lehetővé.”
A főigazgató hangsúlyozta: „A rákellenes világnap alkalmából kiemelendő, hogy az MSD-vel több közös vizsgálatban tártuk már fel, hogy a tüdőrák korai felismerése és időben történő, megfelelő kezelése esetén a halálozás jelentősen csökkenthető.”
Dr. Isabel Marieluise Gruber, az MSD magyarországi ügyvezető igazgatója elmondta: „Büszkék vagyunk arra, hogy szorosabbra fűzhetjük tudományos kapcsolatainkat az Országos Korányi Pulmonológiai Intézettel, amely a magyar tüdőgyógyászat kiemelkedő központja. A dedikált erőforrás-menedzsmentnek, valamint a magas szintű kapcsolattartásnak és információmegosztásnak köszönhetően stratégiai együttműködésünk még jobban szolgálja a betegek érdekeit.”
Dr. Barótfi Szabolcs, az MSD magyarországi klinikai kutatási igazgatója hozzátette: „Az innovatív készítmények vizsgálatai a résztvevők számára a legmodernebb terápiákhoz nyújtanak hozzáférést. Most zajló vizsgálataink elsöprő többsége onkológiai területű, ezen belül is kiemelten fókuszál a tüdőrákos megbetegedésekre. Emiatt számunkra kiemelt értékkel bír, hogy Magyarország vezető pulmo-onkológiai ellátást nyújtó intézménye és jelentős klinikai kutatási helyszíne a jövőben még szorosabban működik együtt vállalatunkkal.”
Alsó kép: Dr. Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója, dr. Isabel Marieluise Gruber, az MSD magyarországi ügyvezető igazgatója
Az MSD, a világ egyik vezető innovatív gyógyszeripari vállalatának magyarországi leányvállalata stratégiai megállapodást írt alá a győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházzal. Az együttműködés szorosabbra fűzése nemcsak a közös kutatás-fejlesztési tevékenységet mozdítja elő és a vizsgálatok gyorsabb elindítását teszi lehetővé, hanem elősegíti a betegek számára az innovatív terápiákhoz való korai hozzáférést is.
A győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház és az MSD már régóta működik együtt a klinikai kutatások területén. Az intézmény az orvosszakmai követelmények szem előtt tartása mellett vállalja, hogy kiemelt figyelmet fordít az MSD klinikai vizsgálataira és rendszeres visszajelzést ad ezekről, segítve a klinikai vizsgálatok megvalósíthatóságát. Az MSD pedig nem csupán az innovatív klinikai vizsgálati technológiákhoz biztosít elsőbbségi hozzáférést a kórház számára, de szakmai tanácsadással és képzésekkel is hozzájárul a program sikeréhez. A megállapodásban vállalt szoros együttműködés egyéb pontjai – például a vizsgálatok közös koordinálása, a vizsgálati készítményekkel kapcsolatos információk és klinikai eredmények megosztása – mindkét érintett számára kiemelten fontosak.
Dr. Barótfi Szabolcs, az MSD magyarországi klinikai kutatási igazgatója kifejtette: „Örömünkre szolgál, hogy együttműködésünk új szintre lép a PAEOK-kal, mely Magyarország egyik meghatározó regionális egészségügyi centruma, elismert klinikai vizsgálati kutatóhely. A stratégiai megállapodás célja, hogy a klinikai vizsgálatok célzott erőforrás-ráfordítással, rendszeres, vezetői szintű kapcsolattartással, széleskörű információmegosztás és a fő teljesítménymutatók összehangolt követése mellett valósuljanak meg, tehát még hatékonyabban szolgálják a betegek érdekeit.”
„Az MSD Magyarország egyik legnagyobb klinikai kutatással rendelkező gyógyszeripari vállalata. Jelenleg 78 aktív kutatásunk zajlik 300 helyszínen, több mint 800 alany bevonásával. Aktuálisan futó klinikai vizsgálataink túlnyomó része onkológiai területre fókuszál. Emellett folytatunk kutatásokat – többek közt – baktérium, vírus és gomba elleni készítményekkel és a cukorbetegség, szív-érrendszeri betegségek, valamint központi idegrendszeri megbetegedések gyógyítására vonatkozóan. A szigorúan, hatósági és etikai normák mentén szabályozott vizsgálatokban a betegek önkéntesen vesznek részt, akik az innovatív készítmények vizsgálatain keresztül a legmodernebb terápiákhoz férhetnek hozzá, így egy minőségibb életre kaphatnak esélyt.” – hangsúlyozta dr. Barótfi Szabolcs, majd hozzátette: „A klinikai vizsgálatok kiemelkedő színvonalának biztosítása, a szakmai kapcsolatok minél magasabb szintre emelése, valamint a kölcsönös információcsere érdekében célunk további keretszerződések és stratégiai együttműködési megállapodások megkötése egyéb egészségügyi intézményekkel is.”
Az MSD elkötelezett az innováció mellett, és világszinten éves bevételének több, mint negyedét kutatás-fejlesztésre fordítja. Ezt jól mutatja, hogy az elmúlt három évtizedben az FDA (az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala) a vállalat negyven gyógyszermolekuláját hagyta jóvá. A cég Magyarországon is az egyik legnagyobb K+F beruházónak számít, évente kb. 2-3 milliárd forintot fektet klinikai vizsgálatokba.
Felhívjuk szíves figyelmét a 2006. évi XCVIII. törvény 17.§ gyógyszerreklámot korlátozó rendelkezéseire, különös tekintettel arra, hogy a vényköteles készítményekre való közvetett hivatkozás is tiltott a készítmény rendelésére vagy forgalmazására NEM jogosult személynek szóló tájékoztatás esetén. Kérjük ezt a korlátozást a mellékelt anyag felhasználásakor figyelembe venni.
