A modern terápiák 10 év alatt megduplázták a súlyos tüdőrákban szenvedők túlélési esélyeit. ^[1] A daganatos betegek közül a tüdőrákosok túlélési esélye az egyik legrosszabb.^[2] Ez a daganattípus „csendben” növekszik, kevés korai tünetet produkál, így diagnózisa az esetek több mint felében olyan késői stádiumban történik meg, amikor a műtét már nem jelent megoldást.^[3] Hazánkban ez a tumor felel a legtöbb daganatos betegség miatt bekövetkezett halálesetért.^[4] A legfrissebb kutatási adatok azonban reménykeltők. A már Magyarországon is elérhető, és az állam által teljeskörűen támogatott modern immunonkológiai kezeléseknek köszönhetően az elmúlt évtizedben megkétszereződött azoknak a betegeknek az aránya, akiknek súlyos tüdőrák diagnosztizálását követően 3 évvel sikerült meghosszabbítani az életét – derül ki a Magyar Tüdőgyógyász Társaság és az MSD Pharma Hungary Kft. (MSD) legfrissebb közös kutatásából.¹

Abban az esetben, amikor műtéti beavatkozás már nem jöhet szóba a késői stádiumú tüdőrákban szenvedő betegeknél, csak gyógyszeres kezelésre és/vagy sugárterápiára van mód. Ez a hagyományos kemoterápiát, illetve azok kombinációit, egyes genetikai mutációknál célzott terápia alkalmazását vagy a modern, immunonkológiai kezeléseket jelenti. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság és az MSD 2017-ben indította el HeLP3 nevű vizsgálatsorozatát a helyzet pontos felmérésére, amelynek eredményeit a Frontiers in Oncology c. tekintélyes angol nyelvű szaklapban publikálták idén ősszel.¹

A kutatás szerint azoknak a betegeknek a hároméves túlélési esélye, akiknek a tüdőrákos megbetegedését 2011-ben és 2012-ben a késői szakaszban (az úgynevezett IIIB vagy IV stádiumban) diagnosztizálták, 14,5 százalékos volt.¹ Tehát tízből kevesebb, mint ketten éltek még legalább három évig a diagnózis felállítása után az adenokarcinómás betegek részére akkoriban elérhető kezelések alkalmazása mellett.¹

Időközben világszerte, így Magyarországon is elérhetővé váltak a modern immunonkológiai kezelések, amelyek a kemoterápiától eltérő módon, a betegek saját immunrendszerét ösztönzik arra, hogy legyőzze a daganatos sejteket. A magyar állam 2017-ben teljes támogatással elérhetővé tette ezeket a készítményeket, először a terápiás folyamat második vonalában.¹ A döntésnek köszönhetően azok a betegek, akiknél az elsőként választott, hagyományos kezelések nem vezettek sikerre, a második vonalban már hozzájuthattak az új gyógymódokhoz. Az eredmények egyértelműen azt igazolják, hogy a modern immunonkológiai terápiák hozzáférése javította a túlélési esélyeket: a 2017 és 2018 között diagnosztizált késői stádiumú, adenokarcinómás alcsoportba tartozó tüdőrákos betegek túlélési esélye jelentős mértékben megnövekedett, 22,5 százalékuk még legalább három évig élt a diagnózist követően.¹ Ez az alcsoport teszi ki a tüdőrákosok legnagyobb arányát.¹

2019-ben a Nemzeti Egészségbiztosító Alapkezelő (NEAK) első vonalban is elérhetővé tette az immunonkológiai készítményeket, ami azt eredményezte, hogy a későn diagnosztizált tüdőrákos betegek már a betegség diagnózisa után, azonnal hozzáfértek a modern terápiához.¹ A HeLP3 kutatás eredménye igazolta a döntés helyességét: azoknál a tüdőrákos, adenokarcinómás betegeknél, akiknél 2019-ben indult a kezelés, a túlélési esélyek jelentős mértékben, 28,7 százalékra javultak.¹ Ezek az adatok azt mutatják, hogy a diagnosztika fejlődésének, valamint a modern irányelvek és kezelési lehetőségek alkalmazásának köszönhetően az elmúlt tíz évben megkétszereződött azon betegek aránya, akiknek sikerült meghosszabbítani az életét a diagnózistól számított harmadik évig (elérték a hároméves túlélést).¹ A kutatás tovább folytatódik, az ötéves túlélés összehasonlítására két év múlva lesz lehetőség.  

„A kutatás azt is lehetővé tette, hogy a koronavírus-járvány időszakára vonatkozóan is vizsgálni tudjuk az eredményeket” – emelte ki dr. Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója, a tanulmány egyik társszerzője. „Ezen megterhelő időszak alatt, habár komplex hatást látunk, de összességében nem romlottak a betegek túlélési esélyei. Ez elsősorban a szakma helytállásának és annak köszönhető, hogy ekkorra a modern immunonkológiai terápiák szélesebb körben, már az első vonalban is elérhetővé váltak” – tette hozzá a főigazgató.

A HeLP3 vizsgálat ugyancsak kedvező előrelépést mutat a tüdőrák laphámkarcinómás alcsoportjában is, ahol szintén elérhetők a fejlett gyógymódok az első és a második vonalban.¹ A nagyságrendet jelzi, hogy Magyarországon évente mintegy 2.400-2.500 olyan kései stádiumú tüdőrákos beteget diagnosztizálnak, akiknek szisztémás kezelésekor a modern terápiák is alkalmazhatók.¹ A kutatásból az is kiderült, hogy az ebbe a csoportba tartozó magyar betegek együttes túlélési esélyei a nyugati országokéhoz hasonlóan alakulnak; nagyjából a kanadai állapotnak felelnek meg, ahol nagyon hasonló terápiás megoldások állnak rendelkezésre.¹

„Az elmúlt évtizedben Magyarországon nem csak a tüdőrák területein látunk jelentős javulást a betegek túlélésében. Más onkológiai betegségeknél is jelentősen növekszik a magyar betegek hosszútávú túlélési esélye a diagnosztikus és terápiás megoldások fejlődésével.” – mondta dr. Kiss Zoltán (MSD) a kutatást végző munkacsoport vezetője, és egyben a Pécsi Tudományegyetem ÁOK címzetes egyetemi docense.

Az MSD Pharma Hungary Kft. élen jár a jelentős hazai egészségügyi adatvagyonon alapuló, úgynevezett való életből származó (real world) adatbázis-kutatások fejlesztésében. A HeLP3 program mellett több daganatos betegség előfordulását és túlélési esélyeit is kutatja a hazai szakmai társaságokkal, egyetemekkel és intézményekkel közös munkacsoportban, az egészségügyi döntéshozatalt nagymértékben támogató, úgynevezett HUN-CONCORD vizsgálatban. Az első eredményeket a Magyar Onkológusok Társaságának éves kongresszusán már bemutatták, jövőre több szaklapban a magyar közönség számára is elérhetővé teszik.

---

[1] Kiss et al. Significant changes in advanced lung cancer survival during the past decade in Hungary: impact of modern immunotherapy and the COVID-19 pandemic (frontiersin.org)  Megtekintés dátuma: 2023.12.05.

[2] https://health.ec.europa.eu/system/files/2021-12/2021_chp_hu_english.pdf  Megtekintés dátuma: 2023.12.05.

[3] https://crukcancerintelligence.shinyapps.io/EarlyDiagnosis/ Megtekintés dátuma: 2023.12.05.

[4] KSH Egészségügyi Helyzetkép 2019, https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/egeszsegugyi_helyzetkep_2019.pdf Megtekintés dátuma: 2023.12.05.

If you spend any time thinking about clinical trials of new drugs, you probably conjure up images of a large-scale operation in a large, affluent country like the United States, where there are plenty of cutting-edge pharmaceutical companies. While that vision is not wrong, you might be surprised to learn how many trials are conducted in Hungary.

“Hungary is one of the top 20 countries globally, based on the number of trials and number of patients we recruit in clinical trials,” explains Dr. Szabolcs Barótfi, clinical research director for MSD Hungary.

MSD is part of the U.S.-based giant Merck & Co., which Barótfi describes as “one of the leading innovative pharma companies globally.” Can he benchmark that?

“In the software industry, they spend around 10% of the revenue in R&D; in automotive, it is around six; pharmaceuticals and biotech companies spend approximately 15% on average. MSD spent 23% in 2022.” That is spread around MSD’s global footprint. Still, a fair chunk of it comes to Hungary, says Barótfi, who is also responsible for the much smaller markets in Serbia and Croatia.

“We have more than 100 people working in Hungarian operations in clinical trials; we have one of the largest clinical trial operations in the country. As we speak, we have 78 clinical trials ongoing,” he notes.

“We have over 35 investigational products on the bench, and we have almost 1,100 active patients in clinical trials in Hungary,” says the clinical director. Is that active patient number typical? I ask.

Increasing Numbers

“If you had interviewed me a year ago, I would have said 800-850. That is not to say that it keeps increasing constantly because it depends on the types of trials we run. In cardiovascular trials, we need a lot of patients; in oncology, we need fewer. So, it depends on the composition of our portfolio, but currently, over the last two years, it has been increasing.”

There are several reasons for Hungary being considered by the industry “as the sweet spot for clinical trials,” as Barótfi puts it, but a couple stand out. Under the communist Comecom system (the Soviet Union’s answer to the OECD), individual states were encouraged to focus on specific industry spheres. In the case of Hungary, that meant pharmaceuticals and biotech, among other things.

This was an unusually prescient move for a command economy but may not have been entirely random. Hungary already had decades-long experience in the field through a number of pharmaceutical companies founded in the early 20^th century.

The other advantage Hungary has is a lot of potential patients to join trials. This is a sad reflection of the general health in a country where the average life expectancy at birth was 75.84years in 2022, according to Hungary’s Central Statistical Office. That figure has been rising steadily since 1990, when it was 69.33, but is still some way below the EU average, which was put at 80.1 years in 2021 by Eurostat, the EU’s statistical body.

“We have a lot of patients in certain disease areas. In lung cancer, for example, one of the top burdens in Hungarian society, we have a lot of patients from which to recruit,” Barótfi confirms.

Highly Motivated

Other advantages include that the healthcare system is highly centralized, which makes everything much more straightforward. Hungarian physicians and clinicians are not just well educated and trained; they are also motivated to run trials because it is an easy route into international circulation, while patients get an early opportunity to use potentially life-saving drugs that otherwise might not be available in Hungary for years, possibly decades. All of this also brings benefits to Hungary.

“We approximate MSD’s financial contribution to the economy is around HUF 3 billion annually,” Barótfi explains. “That encompasses many things: the value of the investigational drugs that we bring in, and everything that is attached to performing a trial: all external costs, the salaries of the staff running them, and the costs of our operations.”

The clinical researcher has been in the industry for 23 years and joined MSD in Hungary in 2016.

“At that time, there were 29 people in the operations; now, we have over 100. It has been continuously growing, partially because the MSD footprint has been growing, but also the weight of the Hungarian operations has been increasing,” he says. It doesn’t show signs of slowing down.

“The current pipeline is very strong in oncology: Hungary is one of the countries where it’s relatively easy to find patients, so we can easily attract trials. In cardiovascular, again, we have a lot of patients where there is an unmet medical need. MSD’s pipeline is a perfect fit for Hungary when it comes to clinical trials,” Barótfi says.

War Impact

“One additional factor has recently become important in the global allocation of clinical trials: the war. It is important to note that Ukraine and Russia used to be very strong players in the clinical trial marketplace. Each country had a 5% market share globally. Since the war started, patients can hardly be enrolled in those countries. So much of this work is shifting to countries like Hungary.”

The other “great plague” of modern times, COVID-19, has also had an impact, though it is more balanced.

“One thing that clearly changed is people’s awareness about clinical trials. People learned more about how a drug is developed. However, certain voices of anti-vaxxers and anti-medical groups increased. So, there are positive and negative implications of COVID on people’s attitude towards clinical trials and drug development in general,” he says.

The way clinical researchers work has also changed, with much more home office since COVID became a cataract for technology improvements and developments that had “been hanging in the air for many years.” That created the opportunity to do more remotely, which also holds for health institutions and regulatory authorities.

“Work has become smoother in clinical trials; I can easily say that,” Barótfi notes. “Probably the most important impact of COVID on clinical research is how we and the institutions work with patients. A decentralized trial is where patients don’t have to come to a medical institution to be involved in a trial. That was very rare; before COVID, maybe 5% of clinical trials were decentralized. Now, it’s over 50%.”

Overcoming Isolation

The fact that patients and staff do not have to visit institutions so often also makes it easier for those in isolated rural areas to participate.

“Imagine a patient living in the countryside; they would not be enrolled in a trial because they cannot commit to traveling to the big city weekly. Now, decentralized trials where they come to the healthcare institute maybe every one or two months, because everything else can be done remotely, opens up the possibility. So, COVID also accelerated the technology and innovation around these remote clinical trials.”

Involving patients from what is ubiquitously called the “countryside” in Hungary, meaning everywhere other than Budapest, raises another question. The capital has a population of 1.78 million. Does that help or hinder attracting trials?

“On one hand, it’s a help; the centralization of the patient is a good thing. On the other hand, pharma companies are also centralizing their efforts and attention on the same institutions. It has become very competitive to find patients in Budapest; therefore, I think overall it’s more a hindrance,” Barótfi says.

“That’s why MSD, for example, is looking to broaden its scope outside Budapest as much as possible. We have established strategic relationships in clinical research with a number of institutions lately, such as the Korányi National Institute of Pulmonology, the Győr Hospital as well as the University of Szeged and the University of Debrecen. We intentionally look out for institutions in the countryside that can do more research, and we collaborate strategically to increase their presence in clinical research,” he concludes.

Written by Robin Marshall for the Invented in Hungary publication.

Download the original article in PDF.

Klinikai vizsgálatokra irányuló stratégiai együttműködésre lép a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és az MSD Pharma Hungary Kft. (MSD). A kutatás-fejlesztési célú megállapodás Magyarország első egyeteme és a globális gyógyszeripari cég magyarországi leányvállalata közt a vizsgálatok gyorsabb elindítását teszi lehetővé, így az innovatív terápiákhoz való korai hozzáférést is elősegíti a betegek számára. A megállapodást Miseta Attila professzor, a PTE rektora, Botz Lajos professzor, a PTE Klinikai Vizsgálatok Koordinációs Központjának igazgatója, dr. Isabel Marieluise Gruber, az MSD magyarországi ügyvezetője, valamint dr. Barótfi Szabolcs, az MSD klinikai kutatási igazgatója írta alá.

„Nemzetgazdasági súlyával összhangban a PTE is évek óta kiemelt területként kezeli ezt a témát” – hangsúlyozta az aláírás kapcsán Miseta Attila rektor. “Ezt bizonyítja az is, hogy az egyetem egyik legjelentősebb saját K+F+I bevételét képezik ezek a vizsgálatok, amelyek döntően a Klinikai Központ klinikáin folynak. Ezért alakította ki már 2009-ben az egyetem az ezt a területet koordináló, közvetlen egyetemi vezetés alá rendelt központot. Ez mára transzparens, nemzetközileg is elfogadott minőségbiztosítással támogatott lebonyolítást biztosít a jelenleg is futó 270 ilyen klinikai vizsgálatra.”

„A PTE Klinikai Központ vezetése elkötelezetten támogatja a klinikai kutatások lefolytatását, amelyhez minden rendelkezésére álló eszközzel igyekszik biztosítani a megfelelő környezetet. A Klinikai Központ az érintett szervezeti egységekkel karöltve aktívan részt vesz a vizsgálatok hatékonyságának növelésére vonatkozó stratégiák kialakításában, és törekvése, hogy továbbra is megteremtse annak lehetőségét, hogy az általa biztosított magas szintű egészségügyi ellátás mellett a betegek nemzetközi színvonalú klinikai vizsgálatokban is részt vehessenek” – emelte ki az együttműködés kapcsán Sebestyén Andor, a Klinikai Központ elnöke.

Botz Lajos professzor hozzátette: “A PTE rendkívül fontosnak tekinti a gyógyszerfejlesztők és gyártók által indított klinikai vizsgálatokba történő bekapcsolódását, mivel ezek olyan célorientált kutatások, amelyeknek elsődleges célja a konkrét betegellátási problémák eredményesebb megoldása. A klinikai vizsgálatok egy nemzetközi színvonalú ellátási protokoll szerint, szigorú etikai normák mellett történnek, amely egyaránt szolgálja az ellátott betegek érdekeit, gyakran ezzel juttatva őket a legújabb készítményekhez, ugyanakkor előnyös a gyógyító team számára is, mivel megismerteti őket a legújabb fejlesztési célokkal és eredményekkel, ellátási metodikákkal, gyógyszerekkel. A PTE célja, hogy a klinikai vizsgálatok kiemelt iparági szereplőivel olyan együttműködési megállapodásokat kössön, amely hozzájárul ahhoz, hogy gyorsabban és hatékonyabban tudjon bekapcsolódni ezekbe a vizsgálatokba. Ezt fogja segíteni ez a most megkötött megállapodás is. – mondta az aláírás kapcsán Botz Lajos professzor.

„A Pécsi Tudományegyetemmel, ahol 26 aktív klinikai vizsgálatot szponzorálunk, régóta sikeres munkakapcsolatot ápolunk – mondta dr. Barótfi Szabolcs, az MSD magyarországi klinikai kutatási igazgatója. – Ezekben jelenleg 60 beteg vesz részt, akik 73%-a valamilyen onkológiai betegséggel kapcsolatos kutatásban érintett. A többiek egyéb témákban folyó vizsgálatokba vannak bevonva; nagy betegszámú kutatásunk zajlik pl. szív- és érrendszeri területen. Fókuszálunk továbbá a gyermekkori diabéteszre is, hogy a felnőtteknél már használt diabétesz készítmény minél hamarabb a gyerekeknél is alkalmazható legyen. Adott a lehetőség a terápiás területek további szélesítésére is, hiszen Pécsen a közvetlen törzskönyvezés előtti, fázis 3 vizsgálatok mellett a korai fázisú klinikai vizsgálatok elvégzésére is van mód. A vizsgálatok gyors és hatékony elindítását és folyamatos felügyeletét a PTE régóta működő, az elsők közt alapított Klinikai Kutatási Koordinációs Központja magas színvonalon biztosítja. A klinikai vizsgálatok minőségét nagyban befolyásolja, hogy a vizsgálatok adminisztratív támogatását az Egyetem saját, jól képzett klinikai kutatási koordinátorai végzik. Kiemelkedő továbbá, hogy itt a klinikai vizsgálatok szerződéskötésének ideje már most is a globális és az európai átlag alatti, és ennek további rövidülését is várhatjuk. Ezzel biztosítható, hogy minél több beteg minél hamarabb juthasson hozzá olyan készítményekhez, amelyek elősegíthetik a gyógyulásukat.”

Dr. Isabel Marieluise Gruber, az MSD magyarországi ügyvezetője hozzátette: „A most aláírt együttműködés szakmai tanácsadás és képzés mellett elsőbbségi hozzáférést is biztosít az innovatív klinikai technológiákhoz, és a legkorszerűbb terápiák szabályozott körülmények közötti elérhetővé tételével szolgálja a betegek érdekeit. Az MSD klinikai vizsgálati együttműködéseinek újabb fontos állomása a Pécsi Tudományegyetemmel még magasabb szintre emelt kutatási program, melynek további lépése lehet az adattudománnyal kapcsolatos kompetencia felhasználása a klinikai vizsgálatokban.”

Az MSD jelenleg országszerte 1100 beteg önkéntes szerepvállalásával 78, szigorú etikai és hatósági normák által szabályozott klinikai vizsgálatot folytat. Innovatív gyógyszercégként Magyarországon évente nagyjából 3 milliárd forintot költ klinikai vizsgálatokra, melynek egyharmadát gyógyszer formájában biztosítja, ily módon közel egymilliárd forinttal tehermentesíti a gyógyszerkasszát. Globálisan éves bevételének több, mint negyedét fordítja kutatás-fejlesztésre, Magyarországon pedig a gyógyszeripari cégek közül a klinikai kutatások legjelentősebb szereplője.

Klinikai vizsgálatokra irányuló stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Debreceni Egyetem (DE) és az MSD Pharma Hungary Kft. (MSD). A felsőoktatási intézmény és a globális gyógyszeripari cég magyarországi leányvállalatának kutatás-fejlesztési kooperációja elősegíti a vizsgálatok gyorsabb elindítását és az innovatív terápiákhoz való korai hozzáférést a betegek számára.

A megállapodást Prof. Dr. Szilvássy Zoltán, a DE rektora, Prof. Dr. Bács Zoltán, a DE kancellárja, dr. Isabel Marieluise Gruber, az MSD magyarországi ügyvezetője, valamint dr. Barótfi Szabolcs, az MSD klinikai kutatási igazgatója írta alá.

„A Debreceni Egyetem tíz évvel ezelőtt döntött úgy, hogy új alapokra helyezi a klinikai farmakológiát és az intézményben folyó klinikai gyógyszervizsgálatokat. Ennek első lépéseként 2013-ban létrejött a Gyógyszerfejlesztési Koordinációs Központ, amely nyomán az elmúlt években jelentősen nőtt az egyetem elismertsége a klinikai kutatások és gyógyszervizsgálatok területén. A ma már Gyógyszer- és Élelmiszerfejlesztési Koordinációs Központ néven működő egység komplex tevékenysége jelentős minőségi előrelépést eredményezett a területen. Reményeink szerint ez a fejlődés újabb lendületet kap a most aláírt együttműködés révén” – hangsúlyozta a megállapodás aláírása kapcsán Prof. Dr. Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora.

„A Debreceni Egyetem Klinikai Központ hírneve, kiterjedt betegbázisa, nemzetközileg is kiemelkedő szakembergárdája és a korszerű infrastruktúra kiváló feltételeket biztosít a farmakológiai terület további fejlődéséhez, a vizsgálatok számának és eredményességének növeléséhez” – mutatott rá Prof. Dr. Szabó Zoltán. A Debreceni Egyetem Klinikai Központjának elnöke hozzátette: a klinikai gyógyszervizsgálatokban való részvétel a klinikai szakorvosok és a szakdolgozók számára is egyedülálló tapasztalatot és megbecsülést jelent.

A klinikai vizsgálatok szervezését végző Gyógyszer- és Élelmiszerfejlesztési Koordinációs Központ igazgatója, Prof. Dr. Páll Dénes arról beszélt, hogy a központ egy évtizedes fennállása során a vizsgálatok koordinálása mellett, azok számának növelése, a gördülékeny lebonyolítás elősegítése volt a cél. Számos nemzetközi gyógyszer- és monitorcéggel alakítottak ki kiemelt partneri kapcsolatot. Az együttműködések nyomán jelenleg 326 klinikai vizsgálat fut a Debreceni Egyetemen. Kiemelte, hogy a Debreceni Egyetemen elérhető tanulmányok a teljes klinikai spektrumot lefedik, bármely fázisú klinikai vizsgálat végzésére felkészült és engedéllyel rendelkezik. A legkorszerűbb terápiák szabályozott körülmények közötti, még a törzskönyvezés előtti elérése és térítésmentes alkalmazása nagyszerű lehetőséget jelent azoknak, akiknél a hagyományos készítmények nem hozták meg a kívánt eredményt.

„Magyarország meghatározó tudásközpontjában a közös munkára már eddig is számos indikációban lehetőségünk nyílt. – hangsúlyozta dr. Barótfi Szabolcs, az MSD magyarországi klinikai kutatási igazgatója. – A jelenleg itt zajló vizsgálataink túlnyomó része onkológiai természetű, amely az MSD aktuális klinikai vizsgálatainak fő fókusza. Emellett egyéb terápiás területeken is zajlanak kutatások, és ezek szélesítésére az egyetem kitűnő lehetőséget ad. Debrecenben a kutatások első szakasza, ún. korai fázisú klinikai vizsgálatok is elvégezhetőek, így ez is a tevékenységbővítés egyik lehetséges iránya lehet.

A DE-n 26 aktív MSD vizsgálat folyik, 141 beteg és 10 különböző vizsgálatvezető bevonásával. Emellett három vizsgálatunk indulási fázisban van. Vizsgálataink száma Debrecenben folyamatosan nőtt, és még fontosabb, hogy az MSD vizsgálataiba bevont betegek száma is jelentősen emelkedett az elmúlt három évben. Ez a tendencia az együttműködésünk magasabb szintre emelésével további lendületet kap.”

Dr. Isabel Marieluise Gruber, az MSD magyarországi ügyvezetője hozzátette: „Az MSD klinikai kutatóprogramja a Debreceni Egyetemmel kötött stratégiai szerződéssel újabb mérföldkőhöz érkezett. Célunk a betegek érdekeit szolgálni, elérhetőbbé tenni a hatékony gyógymódokat: ezt támogatja ez az együttműködés is. Mindkét fél számára előnyös, mert dedikált erőforrás-menedzsment és információmegosztás mellett innovatív klinikai technológiákhoz biztosít elsőbbségi hozzáférést, valamint szakmai tanácsadást és képzést is magában foglal.

Hazánk egyik legjelentősebb kutatási programjával rendelkező gyógyszeripari vállalataként büszkék vagyunk arra, hogy jelenleg országszerte 74, etikai és hatósági normák által szabályozott klinikai vizsgálatunk zajlik 278 vizsgálati helyszínen, 960 önkéntes beteg bevonásával. Innovatív gyógyszercégként az MSD Magyarországon az egyik legnagyobb K+F beruházó: évente 2-3 milliárd forintot fordít klinikai vizsgálatokra. Globálisan a vállalat éves bevételének több, mint negyedét kutatás-fejlesztésbe forgatja vissza.”

Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2019-ben 8447 ember halt meg tüdőrákban[1], a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatbázisában ugyanez a szám azonban 1203-mal (14%-kal) kisebb volt.[2] Az MSD, a világ egyik vezető innovatív gyógyszercégének magyarországi leányvállalata a közelgő Nemzeti Rákellenes Nap alkalmából bemutatta a „HULC – Hungarian Undiagnosed Lung Cancer”, azaz „A nem diagnosztizált tüdőrák Magyarországon” című adatkutatás eredményeit, mely a téma elismert szakértőinek közreműködésével valósult meg, az eltérés hátterének megismerése céljából. A tanulmány részletesen elemzi ezen 1203, tüdőrákban elhuny beteg adatait, akiknél a leromlott általános állapotuk miatt a komplex kivizsgálás már nem valósulhatott meg, így nem részesülhettek onkológiai kezelésben. Az adatok pontos elemzése segíthet abban, hogy a betegek minél korábbi stádiumban juthassanak el a pontos diagnózisig, és a megfelelő kezelés biztosításával megkaphassák a túlélés esélyét.

Az onkológiai kezelés elkezdéséhez szükséges a pontos diagnózis felállítása. Ez egy komplex, hetekig tartó kivizsgálást igénylő folyamat, melyet hazánkban világszínvonalon végeznek, de rossz általános állapotú betegeken nem kivitelezhető. A HULC-kutatás célja az volt, hogy minél pontosabban meghatározzák, hány olyan hazai beteg van, aki már csak a boncolás során kaphatta meg a tüdőrák pontos diagnózisát, és életük során mik a markáns különbségek köztük és az időben felfedezett tüdőrákos betegek között. Az MSD munkatársai mellett a tanulmány szerzői közt megtalálhatók a tüdőrákot kezelő hazai orvosi centrumok vezetői, az akadémiai szféra epidemiológiai és egészségügyi szakértői, a hazai egészségbiztosító és a KSH munkatársai, valamint más szakemberek is. A kutatás jelentőségét mutatja, hogy a magasan jegyzett, nemzetközi Frontiers of Oncology című szakmai lapban jelent meg.²

Polányi Zoltán, az MSD kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója elmondta: „Az 1203 betegnél is felmerült a tüdőrák gyanúja, viszont állapotuk nem engedte meg a nagyobb megterheléssel járó beavatkozásokat, amivel a tüdőrák szövettani típusa igazolható lett volna. Enélkül az onkológiai kezelést nem lehetett elindítani. Az ő esetükben a tüdőrák a boncolás során igazolódott.²

Miért fontos, hogy foglalkozzunk ezekkel a betegekkel? Évi ezerkétszáz ember halála önmagában is jelentős probléma, de ha a nem diagnosztizált tüdőrákra külön betegségként tekintenénk, rögtön a tíz legnagyobb halálozással járó daganatos megbetegedés közé sorolhatnánk. Az így elvesztett betegek majdnem ugyanannyian vannak, mint a prosztatarákban elhunytak.”¹

A tüdőrák halálokkal regisztrált betegek 14%-a ugyan bekerült az ellátórendszerbe (hiszen kórházban hunytak el), de már olyan későn, hogy nem volt mód a komplex kivizsgálásra, a tüdőrák típusának precíz megállapítására. Az adatok pontos elemzéséből kiderült, hogy a nem, vagy igen későn, a haláluk után diagnosztizált betegek valamivel idősebbek (átlagosan 71 évesek), többnyire egyedülállók és alacsonyabb iskolai végzettségűek voltak, mint azok, akik a pontos diagnózis birtokában érdemi kezelésben részesülhettek. A HULC-vizsgálat azt is megmutatta, hogy ezen betegek a haláluk előtti két évben évente 11-12 alkalommal megjelentek az alapellátásban.² Noha különböző vizsgálatokat végeztek rajtuk, nagy valószínűséggel a tüdőrákra utaló korai jelek felismerés nélkül maradtak, vagy eleve későn mutatkoztak. A szakemberek dolgát megnehezíti, hogy a tüdőrák tünetei többnyire már olyan későn jelentkeznek, amikor a daganat előrehaladott stádiumban van.

Dr. Kiss Zoltán (MSD) a kutatást végző munkacsoport vezetője, a Pécsi Tudományegyetem ÁOK címzetes egyetemi docense ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy „a halálozás utáni pontos tüdőrák-diagnózis 14%-os aránya nem azt jelenti, hogy Magyarországon ilyen rossz az ellátás helyzete. A jelenség oka inkább az, hogy Magyarországon messze magasabb arányban boncolnak a kórházi halálozást követően (30-40%), mint a környező, s főként a nyugati országokban (5-10% alatt).[3] Ez, és a hazai jelentős egészségügyi adatvagyon lehetővé tesz ilyen specifikus kutatásokat is.”

A megoldási lehetőségekkel kapcsolatban Polányi Zoltán elmondta: „Hazánkban a leggyakoribb tumoros halálok a tüdőrák.¹ A sokszor észrevétlenül fejlődő daganattípusoknál – mint pl. a tüdő- vagy vastagbélrák – elengedhetetlen az ismereteink bővítése, az edukáció, a betegek, háziorvosok fokozottabb bevonása (jogosultságaik bővítése), a tünetek korai észlelése, a betegutak lerövidítése, és a rizikócsoportba tartozó, de még tünetmentes páciensek alacsony dózisú CT-vel végzett szűrésének meghonosítása. Mivel a nem diagnosztizált tüdődaganat elsősorban a magányosan élő, idősebb korosztályban fordul elő, a tünetek észlelésében és az orvoshoz jutásban nagy szerepe lehet a közvetlen környezetnek is. Emellett továbbra is kiemelten kezelendők az elsődleges megelőzési (primer prevenciós) intézkedések. A már bevezetett dohányzásellenes intézkedések eredményeit az MSD korábbi vizsgálata (HeLP3) már ki is mutatta: főként a férfi populációban a tüdőrák előfordulása jelentősen csökkent.”[4]

A HULC-kutatás eredményei ezen a linken érhetők el, angol nyelven.

 

HÁTTÉRINFORMÁCIÓ

A tüdőrák Magyarországon

Magyarországon a tüdőrák kiemelt népegészségügyi probléma. Hazánkban minden évben 7-8 ezer új beteget fedezünk fel, és a betegség közel 6000 honfitársunk halálát okozza évente. Ehhez még hozzáadódik, hogy igen nagy arányban csak a beteg halála után fedezik fel a tüdődaganatot.⁴ Ez az egyik legagresszívebb daganattípus, mivel a betegek több mint 80 százalékát a diagnózist követő 5 éven belül elveszítjük.[5]

A szomorú adatok mögött elsősorban a dohányzás és az olyan környezeti tényezők állnak, mint a légszennyezés, de a genetikai hajlam és egyéb faktorok is jelentősen befolyásolhatják, hogy valakinél kialakul-e a tüdődaganat. Részben a dohányzási szokások vezettek oda, hogy az elmúlt években emelkedik a 60 év alatti tüdőrákosok aránya, és a nők körében is egyre fokozódik a betegség előfordulása.

Az életkilátások nagyrészt a diagnosztizálás időpontjától függenek: minél korábban fedezik fel a betegséget, annál nagyobb az esély a túlélésre. Sajnos jelenleg a betegek több mint 40 százalékánál késői stádiumban fedezik fel,[6] amikor a daganat már áttéteket képez és a túlélés esélye csökken.

A korai felismerés leghatékonyabb eszköze az alacsony dózisú CT vizsgálat, amelynek előnyeiről külföldi vizsgálatok is beszámoltak. Az ezt előkészítő hazai klinikai vizsgálat (HUNCHEST) számos hazai centrumban tette lehetővé a páciensek számára a korai diagnózist.[7]

A tüdődaganatok okozta kihívás elleni küzdelmet az elmúlt években több fontos állami intézkedés is támogatta: egyrészt jelentős szigorítások történtek a dohányzás terén, amely még mindig az első számú okozója a tüdőrák kialakulásának. Másrészt a tüdőrák kezelésében jelentős előrelépések történtek a jelenleg elérhető legmodernebb terápiák finanszírozásával. A legújabb kutatások szerint a magyar tüdőrákos betegek 5 éves túlélése 2011 és 2016 között több, mint 9%-kal nőtt.⁵

Az MSD adatkutatási programja Magyarországon

A Magyarországot érintő fontos egészségügyi kihívások jobb megértése céljából az MSD hazai leányvállalata egy adatkutatásra specializálódott részleget hozott létre, hogy az egyes területek rangos szakértőivel együttműködve, az egyedülálló hazai adatvagyonra építve magas szintű kutatásokat készítsen, amelyek támogathatják szakmai döntések előkészítését, illetve az egészségügy égető finanszírozási kihívásainak megoldását. A kutatások a legmagasabb etikai normákat betartva, szigorúan a betegek egyéni adatainak ismerete nélkül zajlanak.

Az elemzések közt első helyen szerepel a tüdőrák területének kutatása, ahol a NEAK adatbázisára alapozva teljesen új fényben ismerhetjük meg a betegség által okozott kihívás valódi mértékét, és annak részleteit. Az eddig elért eredmények közt szerepel annak felismerése, hogy bár a tüdőrák magyarországi előfordulása valóban magas és komoly társadalmi terhet jelent, a kutatásunkból úgy tűnik, hogy az alacsonyabb mértékű, mint amit a korábbi nemzetközi adatok mutattak a hazai helyzetről.⁴ Ezen felül első ilyen eredményként jelent meg, hogy a magyar tüdőrákos betegek túlélése hasonló a nyugati országokban tapasztalthoz, és jobb, mint a környékbeli országokban mért hasonló adat.[8] Sőt, az MSD kutatásai alapján a tüdőrák hazai túlélése az elmúlt évtizedben még tovább javult.⁵ Végül, de nem utolsósorban az MSD adatkutatási programjában olyan kutatási eredményeket is közöltek, amely bemutatja a tüdőrákos betegút hosszát és annak legfontosabb mérföldköveit – mindezt a tényleges ellátórendszeri adatok alapján.[9]

[1] Központi Statisztikai Hivatal, https://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp, Megtekintve: 2023. 03. 29.

[2] Kiss Z et al. Front Oncol. 2022 Nov 25;12:1032366. doi: 10.3389/fonc.2022.1032366. eCollection 2022.

[3] https://gateway.euro.who.int/en/indicators/hfa_545-6410-autopsy-rate-for-all-deaths/visualizations/#id=19640 Megtekintés dátuma: 2023.03.28.

[4] Bogos et al. A tüdőrák hazai epidemiológiai adatai új megközelítésben. MAGYAR ONKOLÓGIA, 64 (3). pp. 175-181.

[5] Bogos et al. Improvement in lung cancer survival: Six-year survival analysis of patients diagnosed between 2011 and 2016 in Hungary. 2020 May. Journal of Clinical Oncology 38(15_suppl):e21582-e21582

[6] Korányi Bulletin 2020

[7] http://medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/a_hazai_tudorak_szurovizsgalat_ujabb_szakasza_hunchest_2 Megtekintve: 2023.03.30.

[8] Bogos et al. Lung Cancer in Hungary. Journal of Thoracic Oncology. VOLUME 15, ISSUE 5, P692-699, MAY 01, 2020.

[9] Kiss Z et al. Increase in the Length of Lung Cancer Patient Pathway Before First-Line Therapy: A 6-Year Nationwide Analysis From Hungary. Pathol. Oncol. Res., 23 December 2021 https://doi.org/10.3389/pore.2021.1610041

Klinikai vizsgálatokra irányuló stratégiai együttműködési megállapodást kötött az MSD magyarországi leányvállalata a Szegedi Tudományegyetemmel. A közös kutatás-fejlesztési tevékenység a vizsgálatok gyorsabb elindítását és az innovatív terápiákhoz való korai hozzáférést is szolgálja. A vezető gyógyszeripari vállalat és a nagy múltú szegedi intézmény számára jelentős lépés a kooperáció új, szorosabb formája, hiszen egyetemi keretek közt a vizsgálatok széles köre elvégezhető.

Fontos állomáshoz érkezett az MSD Pharma Hungary Kft. (MSD) hazai klinikai kutatóprogramja: az innovatív gyógyszergyártó hazai leányvállalata március elején a hazai egyetemek közül elsőként a Szegedi Tudományegyetemmel írt alá stratégiai szerződést. Az együttműködési dokumentumot ünnepélyes keretek közt prof. dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora, dr. Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja és dr. Barótfi Szabolcs, az MSD magyarországi klinikai kutatási igazgatója írta alá. Az SZTE-n komoly hagyományai vannak az onkológiai kutatásnak, amely az MSD jelenlegi klinikai vizsgálatainak fókuszában áll, de az intézmény tevékenységi területei a gyógyszercég teljes portfólióját lefedik, így a közös kutatásra számos indikációban, széles palettán nyílik lehetőség.

Prof. dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora elmondta: „Az egyetem és a cég közös klinikai vizsgálatai a daganatos megbetegedések kezelésére irányulnak. Ezek a terápiák manapság már igen összetettek, bonyolultak és időigényesek, ezért egyre nagyobb szakértelmet kívánnak meg minden résztvevőtől.”  Hozzátette: „Hazánkban a vezető halálokok közé tartoznak a daganatos megbetegedések, éppen ezért közös érdek a megelőzés, a szűrés, a korai diagnosztika, a terápia és a rehabilitáció kérdése. A terápiás területen óriási jelentőségük van a klinikai vizsgálatoknak, hiszen a betegek ezáltal olyan új, innovatív gyógykezeléshez juthatnak, amelyek a napi gyógyítási rutinban még nem jelentek meg.”

Dr. Fendler Judit, az egyetem kancellárja azt emelte ki, hogy a klinikai vizsgálatok szervezése és támogatása évek óta az SZTE prioritásai közé tartozik. Ezek a vizsgálatok amellett, hogy a betegek jóllétét szolgálják, jelentős egyetemi bevételi forrást jelentenek. „Reményeink szerint az együttműködés eredményeképpen jelentősen fokozódni fog a közös klinikai vizsgálati tevékenységünk” – hangsúlyozta.

Az egyetem korai fázisú klinikai vizsgálatokra is alkalmas, ún. „fázis 1” centrumában a kutatások első szakaszának elvégzésére is van mód. A klinikai fejlesztés „First in Human” lépése a gyógyszerfejlesztések korai állomása, mikor egy kísérleti szakaszban lévő készítményt először próbálnak ki embereken. A vizsgálat rendkívül szigorú és pontosan szabályozott követelmények mentén, önkéntes résztvevőkkel történik, kizárólag az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) által akkreditált centrumokban, mint amilyen a szegedi is.

„Szegeden jelenleg tizenkét MSD vizsgálat folyik, és a magas színtű kooperációtól ennek a számnak a további emelkedését várjuk” – hangsúlyozta dr. Barótfi Szabolcs, az MSD magyarországi klinikai kutatási igazgatója. – „Hazánk egyik legnagyobb klinikai kutatással rendelkező gyógyszeripari vállalataként több mint 800 alany bevonásával 300 helyszínen 78, etikai és hatósági normák mentén szigorúan szabályozott aktív kutatást folytatunk, melyekben a betegek saját akaratukból vesznek részt. Célunk, hogy programjainkkal minél közelebb hozzuk az emberekhez a hatékony gyógymódokat. Ebbe a filozófiába illeszkedik ez a mindkét fél számára előnyös együttműködés is. Az Egyetem részére a program keretében nem csupán innovatív klinikai vizsgálati technológiákhoz biztosítunk elsőbbségi hozzáférést, de szakmai tanácsadással és képzésekkel is támogatjuk a projekt sikerét. Fontos ez számunkra, hiszen az MSD Magyarországon az egyik legnagyobb K+F beruházónak számít, évente 2-3 milliárd forintot fordít klinikai vizsgálatok támogatására, világszinten pedig éves bevételének több, mint negyedét kutatás-fejlesztésbe invesztálja.”

Az MSD további stratégiai együttműködéseken dolgozik egyéb intézményekkel is, a klinikai vizsgálatok kiemelkedő színvonalának biztosítása, a szakmai kapcsolatok mélyítése, az információcsere, a tudásmegosztás és elsősorban a betegek érdekében.

HU-NON-00905| Lezárás dátuma: 2023.03.01.

A rák elleni küzdelem világnapja alkalmából stratégiai együttműködést kötött az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet és az MSD, a világ egyik vezető innovatív gyógyszeripari vállalatának magyarországi leányvállalata. A szakmai kapcsolat magasabb szintre emelése biztosítja, hogy a betegek még korábban juthassanak innovatív terápiákhoz, egyúttal előmozdítja a vizsgálatok gyorsabb elindítását és a közös kutatás-fejlesztési tevékenységet is, különösen a daganatos tüdőbetegségek területén.

A megállapodást dr. Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója, dr. Isabel Marieluise Gruber, az MSD magyarországi ügyvezető igazgatója, valamint dr. Barótfi Szabolcs, az MSD klinikai kutatási igazgatója írta alá.

A képen balról jobbra: dr. Isabel Marieluise Gruber, az MSD magyarországi ügyvezető igazgatója, Dr. Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója, dr. Barótfi Szabolcs, az MSD klinikai kutatási igazgatója

Dr. Bogos Krisztina az együttműködés kapcsán kifejtette: „A klinikai vizsgálatok közös koordinálása, a gyógyszertermékekkel, vizsgálati készítményekkel és engedélyezés előtt álló hatóanyagokkal kapcsolatos eredmények megosztása nagyszerű lehetőség, hiszen ez a betegek még hatékonyabb kezelését teszi lehetővé.”

A főigazgató hangsúlyozta: „A rákellenes világnap alkalmából kiemelendő, hogy az MSD-vel több közös vizsgálatban tártuk már fel, hogy a tüdőrák korai felismerése és időben történő, megfelelő kezelése esetén a halálozás jelentősen csökkenthető.”

Dr. Isabel Marieluise Gruber, az MSD magyarországi ügyvezető igazgatója elmondta: „Büszkék vagyunk arra, hogy szorosabbra fűzhetjük tudományos kapcsolatainkat az Országos Korányi Pulmonológiai Intézettel, amely a magyar tüdőgyógyászat kiemelkedő központja. A dedikált erőforrás-menedzsmentnek, valamint a magas szintű kapcsolattartásnak és információmegosztásnak köszönhetően stratégiai együttműködésünk még jobban szolgálja a betegek érdekeit.”

Dr. Barótfi Szabolcs, az MSD magyarországi klinikai kutatási igazgatója hozzátette: „Az innovatív készítmények vizsgálatai a résztvevők számára a legmodernebb terápiákhoz nyújtanak hozzáférést. Most zajló vizsgálataink elsöprő többsége onkológiai területű, ezen belül is kiemelten fókuszál a tüdőrákos megbetegedésekre. Emiatt számunkra kiemelt értékkel bír, hogy Magyarország vezető pulmo-onkológiai ellátást nyújtó intézménye és jelentős klinikai kutatási helyszíne a jövőben még szorosabban működik együtt vállalatunkkal.”

Alsó kép: Dr. Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója, dr. Isabel Marieluise Gruber, az MSD magyarországi ügyvezető igazgatója

HU-NON-00902| Lezárás dátuma: 2023. 02. 03.

Az MSD, a világ egyik vezető innovatív gyógyszeripari vállalatának magyarországi leányvállalata stratégiai megállapodást írt alá a győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházzal. Az együttműködés szorosabbra fűzése nemcsak a közös kutatás-fejlesztési tevékenységet mozdítja elő és a vizsgálatok gyorsabb elindítását teszi lehetővé, hanem elősegíti a betegek számára az innovatív terápiákhoz való korai hozzáférést is.

A győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház és az MSD már régóta működik együtt a klinikai kutatások területén. Az intézmény az orvosszakmai követelmények szem előtt tartása mellett vállalja, hogy kiemelt figyelmet fordít az MSD klinikai vizsgálataira és rendszeres visszajelzést ad ezekről, segítve a klinikai vizsgálatok megvalósíthatóságát. Az MSD pedig nem csupán az innovatív klinikai vizsgálati technológiákhoz biztosít elsőbbségi hozzáférést a kórház számára, de szakmai tanácsadással és képzésekkel is hozzájárul a program sikeréhez. A megállapodásban vállalt szoros együttműködés egyéb pontjai – például a vizsgálatok közös koordinálása, a vizsgálati készítményekkel kapcsolatos információk és klinikai eredmények megosztása – mindkét érintett számára kiemelten fontosak.

Dr. Barótfi Szabolcs, az MSD magyarországi klinikai kutatási igazgatója kifejtette: „Örömünkre szolgál, hogy együttműködésünk új szintre lép a PAEOK-kal, mely Magyarország egyik meghatározó regionális egészségügyi centruma, elismert klinikai vizsgálati kutatóhely. A stratégiai megállapodás célja, hogy a klinikai vizsgálatok célzott erőforrás-ráfordítással, rendszeres, vezetői szintű kapcsolattartással, széleskörű információmegosztás és a fő teljesítménymutatók összehangolt követése mellett valósuljanak meg, tehát még hatékonyabban szolgálják a betegek érdekeit.”

„Az MSD Magyarország egyik legnagyobb klinikai kutatással rendelkező gyógyszeripari vállalata. Jelenleg 78 aktív kutatásunk zajlik 300 helyszínen, több mint 800 alany bevonásával. Aktuálisan futó klinikai vizsgálataink túlnyomó része onkológiai területre fókuszál. Emellett folytatunk kutatásokat – többek közt – baktérium, vírus és gomba elleni készítményekkel és a cukorbetegség, szív-érrendszeri betegségek, valamint központi idegrendszeri megbetegedések gyógyítására vonatkozóan. A szigorúan, hatósági és etikai normák mentén szabályozott vizsgálatokban a betegek önkéntesen vesznek részt, akik az innovatív készítmények vizsgálatain keresztül a legmodernebb terápiákhoz férhetnek hozzá, így egy minőségibb életre kaphatnak esélyt.” – hangsúlyozta dr. Barótfi Szabolcs, majd hozzátette: „A klinikai vizsgálatok kiemelkedő színvonalának biztosítása, a szakmai kapcsolatok minél magasabb szintre emelése, valamint a kölcsönös információcsere érdekében célunk további keretszerződések és stratégiai együttműködési megállapodások megkötése egyéb egészségügyi intézményekkel is.”

Az MSD elkötelezett az innováció mellett, és világszinten éves bevételének több, mint negyedét kutatás-fejlesztésre fordítja. Ezt jól mutatja, hogy az elmúlt három évtizedben az FDA (az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala) a vállalat negyven gyógyszermolekuláját hagyta jóvá. A cég Magyarországon is az egyik legnagyobb K+F beruházónak számít, évente kb. 2-3 milliárd forintot fektet klinikai vizsgálatokba.

 

MSD Pharma Hungary Kft. 1095 Budapest, Lehner Ödön fasor 10/b | Tel: +36 (1) 888 53 00 | Fax: +36 (1) 888 53 88 | E-mail: hungary_msd@merck.com | www.msd.hu | HU-NON-00894 | Lezárás dátuma: 2023. 01. 16.

Felhívjuk szíves figyelmét a 2006. évi XCVIII. törvény 17.§ gyógyszerreklámot korlátozó rendelkezéseire, különös tekintettel arra, hogy a vényköteles készítményekre való közvetett hivatkozás is tiltott a készítmény rendelésére vagy forgalmazására NEM jogosult személynek szóló tájékoztatás esetén. Kérjük ezt a korlátozást a mellékelt anyag felhasználásakor figyelembe venni.